A kémbotrány feltárásában közreműködő szolgálatokról, a rendvédelmi érdekvédőkkel folytatott tárgyalásokról, volt cége kormányváltást követő megbízásairól, az önkormányzatokról és a közmunkaprogram részleteiről is nyilatkozott a lapunknak adott interjúban Pintér Sándor belügyminiszter.

– Három, a hatáskörében működő szervezetnek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is feladatai voltak a kémbotrány felderítésében, az információgyűjtésben. Mikor kaphatnak nagyobb nyilvánosságot az ügy részletei?

– Mindenekelőtt leszögezném, annak ellenére, hogy az irányításom alatt lévő szervezetekhez kapcsolódnak ezek az információk, a vizsgálatot nem a tárcához tartozó szolgálatok, hanem a katonai ügyészség munkatársai végzik, tehát tőlük függ, hogy mi kerülhet nyilvánosságra. Fontos azt is tudni, hogy a gyanúsítást megalapozó cselekményeket 2004 és 2007 között követték el.

– Ki a titokgazda ebben az ügyben?

– Miután nem egy konkrét ügyről, hanem annak több lépcsőjéről van szó, több titokgazda van.

– A hatáskörébe tartozó szervezetek közül melyeket érinti ez?

– Miután nem ismerem pontosan az ügy részleteit, nem szívesen nyilatkoznék erről a kérdésről.

– Boross Péter volt miniszterelnök több alkalommal is kifogásolta, hogy az ügyészség nem tájékoztatta időben a kormányt az eljárásról. Valóban így volt ez?

– Jelenleg a Legfőbb Ügyészség felügyeli a vizsgálatot, a nyomozó hatóság pedig a büntetőeljárás szabályai szerint tevékenykedik.

– Milyen szerepe volt a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) a kémügyben?

– A védelmi szolgálat feladata a belső elhárítás, amely azt jelenti, hogy minden külső, nemkívánatos akár más államigazgatási szervek irányába ható támadást ki kell védeniük, és ebben az ügyben is tették a kötelességüket.

– Földi László, a hírszerzés egykori műveleti igazgatója egy interjúban említést tett egy furcsa megbízásról, mint amely a kémügy hátterében állhat. Végezhet-e ma külsős cég bármilyen tevékenységet a felügyelete alatt álló szolgálatoknak, és véleménye szerint előfordulhatott-e, hogy érzékeny adatok kerültek ellenérdekelt szervek kezébe?

– Nyilvánvalóan ezeknél a szerveknél is vannak a szolgálathoz nem kötődő tevékenységek, mint a világítás- vagy fűtésszerelés, amelyet külsős cégek oldanak meg. Ezek ellenőrzött, megfelelő vizsgálatokkal rendelkező vállalkozások.

– Kizárható, hogy jelenleg is dolgozik a szolgálatoknál olyan személy, akinek korábban bármilyen formában köze lehetett a kémügyhöz?

– Régóta dolgozom ebben a szakmában ahhoz, hogy soha semmit se zárjak ki.

– Mikor hivatalba lépett, lapunknak arról is nyilatkozott, hogy bizonyos hiányosságokat tapasztalt az akkoriban Alkotmányvédelmi Hivatallá átnevezett polgári elhárításnál, és említést tett az éppen megkezdett átvilágításról, valamint teljesítményfelmérésről. Milyen eredménnyel zárult ez, és megújult-e a hivatal, amelynek főigazgatója ma is az előző kormányzati ciklusban kinevezett Balajti László?

– Az átvilágítást több évre visszamenőleg folytatják kollégáim, így jelen pillanatban is vannak még olyan területek, amelyeket nem látunk tisztán. Ha majd világos képem lesz az elhárítás korábbi működéséről, akkor gondolom át, hogy más összetételben kell-e a hivatalt működtetni. Jelenleg erre nincs szükség.

– Mikor lehet ennek eredménye?

– Bízom benne, hogy még idén, legkorábban a harmadik negyedév végén.

– Miként és miben újult meg a polgári elhárítás az elmúlt egy év alatt?

– Idetartoznak azok a vezetői változások, amelyek hivatalba lépésem óta bekövetkeztek. A feladatokat is jóval pontosabban határoztuk meg, amit jól mutatnak azok a sikeres műveletek, amelyek eredményei alapján az ügyészségek már nyílt nyomozásokat folytatnak. A tevékenység általában is titkos, ezért a konkrét eseményekről, feladatokról, azok végrehajtásáról a munkatársak, a Belügyminisztérium, sőt, a miniszter sem nyilatkozik.

– Mi tudható az NVSZ alig több mint féléves tevékenységéről?

– Rendkívül intenzív a működésük, ami a nagy gyakorlattal rendelkező, korábban bűnügyi, valamint a más szakmai területen dolgozó munkatársakat is dicséri. Az eredményessége rendkívüli, de emellett bűnmegelőző hatékonysága is kiemelkedő. Ők végzik a megbízhatósági vizsgálatokat. Eddig több mint 3800 ellenőrzést folytattak, és különféle okok miatt 70 személy akadt fenn a vizsgálatokon.

– Milyen esetek a jellemzőek?

– Akadt, aki többszörösen visszaeső szabálysértőként, vagy bűncselekmény elkövetése miatt bukott meg, de természetesen szép számmal fordultak elő korrupciós ügyek is.

– A parlamentben is napirendre került korábbi cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ), amely a kormányváltás után több jól fizető megbízást is kapott. Tudható, hogy még a kinevezése előtt értékesítette a társaságot, de véleménye szerint az eladó személyének, vagy az új tulajdonosnak köszönhető, hogy a cég most szinte fürdik a megrendelésekben?

– Erről az új tulajdonost kell megkérdezni.

– A sikereket mégis Önnel hozzák összefüggésbe.

– Ha az új tulajdonos sikeres, annak csak örülni tudok, azonban az eladás után semmiféle érdek nem fűz ahhoz, hogy bármilyen ráhatásom legyen a cég tevékenységére.

– A kormányt, de személy szerint önt is többször is azzal támadták, hogy elmarat a választási kampányban elhangzott kéthetes rendrakás ígérete. Egy év után is úgy találja, hogy ez nem volt eltúlzott kijelentés?

– Azt gondolom, hogy az országban nap mint nap nagyobb rend van, ami azonban nem azt jelenti, hogy nem történnek bűncselekmények. Ezt soha nem ígértem. A bűncselekmények kezelése, a megelőzésükre tett intézkedések, a rendőri jelenlét az utcán, a szervezeten belüli fegyelem növekedése, a bűnesetek, szabálysértések elbírálásának rendjében történt változások mind-mind azt mutatják, hogy napról napra nagyobb a rend. Talán ezt bizonyítja, hogy mintegy ezer fővel több fogva tartott van a büntetés-végrehajtási intézetekben, amióta elkezdtük a munkát. Ezek az emberek kint már nem rendetlenkednek.

– Szigorúbb lett a kis értékű, vagyon elleni bűncselekmények megítélése, és fiatalkorúak is rács mögé kerülhetnek, ha olyan súlyú szabálysértést követnek el. Mit gondol, hogyan változott meg az említett bűncselekményekkel leginkább terhelt területek lakosságának szubjektív biztonságérzete?

– Jelentősen. Főként az adott területeken szolgálatot teljesítő rendőrök jelenléte miatt. AZ objektív biztonságérzet azért növekedett, mert ezek a rendőrök meghatározott útvonalon, a polgárokkal, a polgármesterekkel, iskolaigazgatókkal kapcsolatot tartva végzik a feladatukat. Hivatalba lépésem, illetve a törvény szigorításának elfogadása után a rendőrség csaknem 2000 körözött személyt fogott el vagy ért tetten bűncselekmények elkövetésekor. Ez annak az úgynevezett vonulós, a problémás helyek függvényében kialakított rendőri akciósorozatnak a keretében történt, ami a rendrakás első lépése volt. Kollégáim hónapokon belül több mint 700 olyan személyt fogtak el, akiket éveken át nem sikerült kézre keríteni.

– Elképzelései alapján megkezdődött az a program, amelynek célja, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek lakói hasznos, termelő tevékenységet végezzenek. Beváltak a tervek?

– Igen. Növekedett az intézmények biztonsága, mert az elfoglalt, munkát végző fogvatartottak azóta nem bűncselekmény elkövetésének tervezésével vagy arra való biztatással töltik a napjaikat, hanem a munkával. Az elítéltek majdnem tízezer egyenruhát varrtak a rendőrségnek, amelyben a járőrök már szolgálatot teljesítenek. Jelentős a cipőgyártás is, de a fő cél, hogy nagyobb szerepet kapjanak a büntetés-végrehajtás ellátásában is. Célul tűztük ki, hogy a kormányváltás idején majdnem nulláról induló önellátási mutatókat a jövő év végére 65 százalékra emeljük, 2013-ra pedig azt szeretném, ha ez az érték elérné a felső határnak számító 80 százalékot. A börtönöket tartsák el a fogvatartottak.

– Mikor, hogyan csökkenhet az intézmények zsúfoltsága?

– Ehhez két dolog szükséges. Az egyik, hogy a korábban indokolatlanul bezárt intézményeket a Solton és a Gyorskocsi utcában megnyitott körletekhez hasonlóan újra megnyissuk. A másik, amire számítok az az, hogy a határozott és szakszerű fellépések következtében tovább javul a felderítés, és csökken a bűnözői kedv.

– Még több fogvatartottal számolhatunk?

– Igen, mert több bűncselekményt fogunk regisztrálni és elkövetőt elfogni. Ennek nem az az oka, hogy növekszik a kriminalizált esetek száma, hanem az, hogy a rendőrök több ügyet derítenek fel, és több vádemelési javaslattal fordulnak az ügyészségekhez, bíróságokhoz.

– Ez a mai bűnügyi helyzetben azt jelenti, hogy még több fogvatartottal számolhatunk?

– Igen, ez először óhatatlanul ahhoz vezet, hogy többen lesznek a büntetés-végrehajtási intézetekben, mert több bűncselekményt fogunk regisztrálni és elkövetőt elfogni. Ennek nem az az oka, hogy növekszik a kriminalizált esetek száma, hanem az, hogy a rendőrök több ügyet derítenek fel, és több vádemelési javaslattal fordulnak az ügyészségekhez, bíróságokhoz.

– Mint azt tavasszal megírtuk, jelentős fejlesztési terveket fogalmazott meg a maffiaellenes központ néven is ismert Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal (SZBEKK). Hol tart ez?

– A fejlesztés jogszabály-módosítást igényel, aminek a tervezetét elvégeztük, és belső egyeztetésre közreadtuk. Most a visszajelzéseket várjuk, és bízom abban, hogy a következő év januárjától a központ már átalakított formában működik.

– Mi változhat?

– A SZBEKK tevékenysége a jövőben nem csak a szervezett bűnözés kategóriájába sorolt, hanem minden egyéb, a büntetőtörvénykönyvben szereplő cselekmény kezelésére és figyelemmel kísérésére is kiterjed majd

– Egy leendő szuperinformációs központról beszélhetünk?

– Így igaz. Részese voltam a szervezett bűnözés elleni törvény megalkotásának, és a központ létrehozásának, és tudom, hogy volt egy nem egészen helytálló következtetésünk. Eszerint a SZBEKK-nek akkor kellett a társszerveknek adatot szolgáltatnia, ha már világos volt, hogy a szervezett bűnözéshez kötődik az a tevékenység, amelyet elemző munkának vetettek alá. Egyértelművé vált, hogy ez késő. Előbb kell megfelelő információkhoz jutniuk, és nem akkor, amikor már felismerték, hogy szervezett bűnözők mozgatják a szálakat. Előre el kell végezniük azokat az elemzéseket, amelynek alapján idejében felismerhetővé válik, hogy bűncselekmény-sorozatról, bűnszövetségről, vagy szervezett bűnözést végző csoportosulásról van szó.

– Megalakult a Terrorelhárítási Központ (TEK), és ezzel kapcsolatban is számos, főként a tízmilliárdos kialakítási költséget, a sport és fitneszközpont jellegét kifogásoló kritika látott napvilágot. Igazolta a pénzköltést a szervezet?

– A TEK eddig minden bevetését hibátlanul teljesítette, és megfelelő színvonalon végrehajtott, gyors operatív intézkedései voltak. A sporteszközök a kiképzés eszközei, és ezeknek a használatával egy szakmailag nagyon felkészült, mind fizikailag, mind pszichésen megfelelő csapat áll rendelkezésünkre, amely részt vesz a terrorcselekmények korai felderítésében, elhárításában. Mindaddig, amíg nem hibázik, és Magyarországon nem következik be olyan terrorcselekmény, amit nem derítenek fel, hibátlannak tekintem a működésüket.

– A kormány összehangolná, egységesítené a közszolgálati életpálya modelleket, de ezen belül milyen sajátos elemeket kínálnak a fegyveres és rendvédelmi szférának?

– Az életpályamodell összehangolása indokolt, mi is ezen dolgozunk, de meggyőződésem szerint a hivatásos állományú kollégák életpályájának egyben különbözni kell a más közszolgák életpályájától. Abban, hogy más stresszhatás alatt dolgoznak, és sok esetben életük kockáztatásával hajtják végre feladataikat. Ezt esküjükben is vállalják. Ennek meg kell jelennie a modellben, ami reményeim szerint meg is történik.

– Hol tartanak a rendvédelmi szakszervezetekkel folytatott tárgyalások, és a tárgyalások?

– A tárgyalások jelentős részén, amelyek a nyugellátáshoz kötődnek, illetve ami a megszorításokat és eltéréseket tartalmazza, túl vagyunk. Most az életpályamodell kialakítását tekintjük elsődleges feladatunknak. Bízom benne, hogy szeptember 15-ig befejezzük a tárgyalásokat, a törvényt pedig már az őszi ciklusban elfogadja a parlament.

– Már a tárgyalások elején jelezték, hogy remélik, az érdekvédők nem politikai tevékenységet folytatnak a nyugdíjkedvezmény átalakítása elleni tiltakozások ürügyén. A bohócforradalom után hogyan ítéli meg, szakmai vagy politikai érdekérvényesítés történt?

– Külön kell bontani a szakszervezetekkel általában folytatott tárgyalásokat azoktól, amelyeket a Belügyminisztérium épületében a megjelent érdekvédőkkel folytattunk. Sajnos volt, hogy az utcán történő retorika ettől elszakadt. A szakszervezeteknek nem feladata a politikai jellegű szavazatszedés. Sajnálatos, hogy egyes vezetőik politikai irányba vitték el ezt a dolgot, amit a Belügyminisztérium és én magam sem tolerálok.

– Ez mit jelent?

– Azt, hogy vissza kell térniük a szakmaisághoz, a feladataik elvégzéséhez. Azokkal szemben, akik ezt nem teszik, és politikát csinálnak belőle, és pártpolitikasemlegességüket elveszítik, a hatályos törvények alapján fogunk eljárni.

– Kónya Péter, majd a helyébe lépő Árok Kornél, mint szakszervezeti vezetők több alkalommal is az erőszak elszabadulásának lehetőségéről beszéltek. Semmilyen eszköz sincs a kormány, a tárca kezében, hogy kezelje azt a helyzetet, amikor a rend védelmére felesküdött személyek gondolkodnak annak megzavarásában?

– Biztosan állíthatom, hogy nem lesz rendzavarás, és a törvényeknek érvényt fogunk szerezni.

– A tárca felügyeletével induló közmunkaprogram kapcsán egyesek már most munkatáborokat, „malenkij robotot” emlegetnek.

– A közmunka nem kötelező jellegű, erre jelentkezni kell az embereknek, és mi arra hívjuk fel őket, hogy ez a lehetőség nyitva áll előttük. Más kérdés, hogy aki nem jön, esetleg nem kap majd más szociális juttatást. Maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e a munkában vagy sem, azonban lényegesen jobb anyagi körülményeket ígérünk nekik, mint ahogy eddig a szociális támogatásból éltek.

– Milyen juttatások, feltételek mellett indulhatnak ezek a programok?

– Ötvenhétezer forint havonta, amelyet hetente, a munkavégzés alapján fizetünk. A jelentkezők a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, az állattartás területén dolgozhatnak, amelyeket egyszerűsített tananyaggal oktatni is szeretnénk a közfoglalkoztatás keretén belül. Igénybe vennénk őket az új beruházásoknál, és a katasztrófavédelmi feladatok terén is.

– Miért éppen Papp Károly rendőr tábornokra esett a választása, amikor a közmunkaprogramot irányító helyettes államtitkár személyéről döntött?

– Jelentős, a vállalati működést idéző új tevékenység felépítéséről, komoly logisztikai feladatok megoldásáról van szó. Úgy döntöttem, hogy ezt a munkát azt az általam ismert közegből való szakemberek végezzék, ezért választottam Papp Károlyt.

– Jelenleg is tart az önkormányzati törvény előkészítése, amelynek főbb vitatott pontjai a bizonyos lélekszám alatti települések önálló polgármesteri intézményének megszüntetése, illetve a fővárosi kerületi rendszer átalakítása. Hogyan kívánják ezt tető alá hozni a főként kormánypárti polgármesterekkel tárgyalva?

– Szakemberekkel tárgyaltuk meg az első koncepciót, majd a tudományos élet vezetőivel történt tárgyalások után felraktuk a honlapunkra, hogy bárki hozzászólhasson. Személyesen vezetem a parlamenti pártok frakcióvezetőivel folytatott tárgyalásokat, ami előbbre viszi az ügyet. Meggyőződésem szerint mindenhol kell polgármester, de más kérdés, hogy az illető fizetett vagy társadalmi munkában dolgozó személy legyen, mert egy pár száz fős településen ez a tevékenység egy embernek még a részmunkaidejét sem tölti ki. Nagy kérdés az is, hogy az önkormányzati törvényen belül szabályozzuk a főváros működését, vagy pedig Budapest törvény szülessen. Ezekről most konzultálunk, és ha a kormány elfogadja az önkormányzati koncepciót, szívesen nyilatkozom arról, hogy milyen irányba indulunk el.

– A pletyka szintjén rendre felbukkan az ön gyógyíthatatlan daganatos betegségének és külföldi kezelésének híre. Milyen egészségi állapotban van a belügyminiszter?

– Úgy látszik, sokan reménykednek, de én nagyon jól érzem magam. Nem járok orvoshoz, és gyógyszert sem szedek. Sportolok, egészséges életet élek, és nem tudok arról, hogy beteg lennék.

(Magyar Nemzet)