Éppen úgy fogjuk megvédeni a magyar termőföldet és a gazdálkodókat, ahogy azt teszik nyugat-európai országok a saját földjeikkel és gazdáikkal – nyilatkozta a Kelet-Magyarország nyíregyházi szerkesztőségében dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, megyénk 4. sz. választókerületének országgyűlési képviselője.
- Az élelmiszeripari feldolgozók kérésére országos körútra indult. Mivel keresték meg Önt?
- Általánosnak mondható probléma megoldásához kértek segítséget: a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt a takarmányárak elszabadultak, 15–20 százalékos költségnövekedést okozva ezzel. Ezt nem lehet áthárítani sem a kereskedőkre, sem a fogyasztókra. Megoldást jelenthet számukra, ha maguk termeszthetnék meg a takarmányt, ezt mi állami földek bérlésével segíthetjük elő. Meg kell adni az esélyt nekik, mert sok embert foglalkoztatnak, komoly integrációs szerepet vállalnak, így a beszállítókkal és üzleti partnerekkel együtt még több embert juttatnak munka- és megélhetési lehetőséghez. A Parlament a földforgalmi törvény mellett tavasszal elfogadja az integrációról szóló törvényt, amely a családi gazdaságokról alkotott külön jogszabállyal együtt adhatja azt az agrárcsomagot, amely versenyhelyzetbe hozhatja a magyar tulajdonú feldolgozókat.
- A most frissülő megyei területfejlesztési stratégia egyik pillére az agrárgazdaság reaktiválása. Milyen esélyek mutatkoznak erre?
- Az elmúlt húsz évben a hazai feldolgozóiparban semmiféle beruházás nem történt, s ’98-ig a magyar feldolgozóipar 80 százalékát eladták, a maradék 20 százalék évről évre a túlélésért küzd. Ezek megerősítése megyénkben döntő jelentőséggel bír. Ne feledjük: az ország almatermésének kétharmada itt termett, de ez visszaesett, mint a meggy, cseresznye vagy épp az uborka esetében is – hogy a dohányról ne is beszéljünk, amelyben komoly vita bontakozott ki Magyarország és az EU között. Ebben a megyében 20 ezer ember él dohánytermesztésből, családok ezreinek biztosít megélhetést, 6-7 hónapos munkalehetőséggel, mert ez nagy kézimunka-igényes növénykultúra.
- A magyar termőföld vásárlási moratóriuma egy év múlva lejár, s a külföldiek dolgát megnehezítő intézkedésekre van, aki azt kérdezi: miért nem engedik működni a piaci mechanizmust?
- Ha semmilyen módon és formában nem védjük a magyar termőföldet, és engedjük piacra dobni, mint egy közönséges árut, akkor a spekulánsok a szó legszorosabb értelmében kihúzzák a lábunk alól a talajt. Már vannak olyan falvaink, ahol a temetőhöz vezető út is külföldi tulajdonba került, és a több generáció óta megszokott helyett kerülő útvonalon juthatnak el szeretteik sírjához az emberek. A nyugat-európai országok is védik minden létező módon és eszközzel a földjeiket a külföldi befektetőktől, élen járnak ebben a franciák, az osztrákok, a dánok. Az állam első helyen mindenre vételi ajánlatot tehet. Tessék csak megpróbálni Ausztriában földet vásárolni magyarként, hamar kiderül: nem csak kávézó nyitására esélytelen egy magyar vállalkozó Bécsben. A magyar állam 2013-ban eddig kétezer hektár terület értékesítésénél élt elővásárlási jogával, konkrétan spekulációs célú értékesítést megakadályozva ezzel, bár akinek az érdekei sérültek, kisajátításról beszél. Ezek olyan területek, amelyeknél papíron magyar a tulajdonos, de valójában osztrák befektetők állnak a háttérben. Ha én kimegyek Ausztriába, és megszegem a jogszabályokat, egy életre kitiltanak még az országból is.
- A szankcionálással nálunk sem lesz gond, a jogi eszközök hazánkban is nagyobb teret nyitnak ehhez.
- Ez így van. A földforgalmi törvény 2013. július 1-jén hatályba lép, és ezzel együtt az új Büntető törvénykönyv is, amelyben önálló tényállásként szerepel: ha valaki zsebszerződéssel szerez tulajdont vagy ad el földterületet, 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. S nemcsak az eladó és a vásárló, hanem a szerződést készítő ügyvéd, közjegyző is felelősségre vonható. Az új földforgalmi törvény értelmében az államnak elővásárlási joga van, a bejegyzéshez hatósági hozzájárulás szükséges, és a helyben lakó földműves elővásárlási joga mindenki másét megelőzi. Egy háromszintes garancia akadályozza meg a külföldiek jogellenes tulajdonszerzését. Szögezzük le nyomban: nem azokkal a külföldiekkel van gond, akik letelepednek, gazdálkodásba kezdenek, munkahelyeket teremtenek, magyar embereket, családokat segítenek a megélhetésben, hanem azokkal, akik pusztán üzleti, kereskedelmi haszonszerzésben gondolkodnak. A társadalmi és nemzeti érdekek ebben az esetben felülírják az egyszerű piaci mechanizmust. Az agrárgazdaság megújítása sem képzelhető el, ha nem tudjuk megvédeni a földterületeket.
- Az agrárberkeken túl az Ön nevét a szélesebb közvélemény leginkább az elszámoltatási ügyekről ismerte meg. Ezekben mintha nem sikerültek volna a látványos felelősségre vonások.
- A médiát megjárt nagyobb ügyek nagy része jelenleg bírósági szakasznál tart, illetve lezárás előtt áll. A mintegy 100 vizsgálatból 62 ügyben büntetőeljárás indult, és közel 100 milliárd forint került vissza az államkasszába. A sukorói ingatlancserében az állami földeket sikerült visszaszerezni, az ügyben érintettek ellen folyik a bírósági eljárás. A moszkvai Magyar Kereskedelmi Központ áron aluli értékesítésében befejeződött a nyomozás a felelősök megnevezésével. A honvédelmi tárca előző kormányideje alatt luxusingatlanokat áron alul megszerző munkatársainak ügye májusban kerül a bíróság elé. Akik a mandátumukat nem arra használták, amire kellett volna, azokat számon kell kérni, természetesen a jogállamiság keretei között. Ha az ügyészség úgy dönt, nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy egy-egy prominens személyiséget a vádlottak padjára ültessen, akkor tiszteletben tartom a döntést, mert – az érintettek állításával ellentétben – a jogállamiság keretei között halad az elszámoltatás.
- A tábornok-per érintettjeinek a felmentését sem éli meg kudarcként?
- Különösnek tartom, hogy ma akkor sem ítélhető el valaki, ha tetten érik. Azt viszont nem értem: ha egy bűncselekmény irritálja a társadalmat, és ha a jogállamiságra hivatkozva a bűn elkövetői megúszhatják tettük következményeit, akkor a társadalom miért nem tiltakozik ez ellen? Én azt vallom: a jogalkotás és joggyakorlat van a társadalomért, és nem fordítva. Miért nem adnak hangot kifogásuknak az emberek, amikor felmentik a nyilvánvalóan korrupt, közvagyont elherdáló, abból meggazdagodó embereket? A tábornok-per mellett itt van a Hunvald-ügy, és sorolhatnám a bíróságok által furcsamód kezelt ügyeket. Sokan látják azt, hogy éppen a felmentő ítéletek rendítik meg a jogállamba vetett hitet, s mennek szembe a társadalom morális, erkölcsi alapelveivel. S ez nem politikai kérdés.
(Kelet-Magyarország, 2013. március 21., Nyéki Zsolt)