Hat balatonnyi területről nem lehet pontosan tudni, ki gazdálkodik rajta, milyen feltételek mellett – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Farkas Imre, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet birtokpolitikai tanácsának elnöke, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

A beszélgetésen szó esett arról, hogy emelkedni fog az állami földek bérleti díja, rendezik a közös osztatlan tulajdonú területek sorsát, és az ország felkészülten fogja várni a külföldiek földvásárlási tilalmának három év múlva esedékes feloldását.

- Viszonylag nagy vita zajlott a Nemzeti Földalap újjáalakulásakor arról, hogy mekkora is az állam termőföld- és erdővagyona, lehet már tudni a konkrét számot?

– Tény, az átadás-átvételkor derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által vezetett nyilvántartások bizonytalanok. A termőföldek tekintetében legalább 150000, de akár 200000 helyrajzi szám fölött rendelkezik az állam. Az állami nyilvántartás szerint 2,1 millió hektár állami erdő- és mezőgazdasági területtel számolhatunk, de az eltérés akár 20 százalék is lehet. Ez messze meghaladja azt a tűréshatárt, amely a felelősségteljes gazdálkodáshoz szükséges. Egyébként az állami földtulajdon jelenlegi nyilvántartási értéke valamivel több mint 378 milliárd forint. Ez természetesen nem tükrözi a valós piaci értéket, a földvagyon valós értékéhez közelítő adatokról majd csak az országleltár elkészülte után beszélhetünk. A pontatlanságánál is megdöbbentőbb volt, hogy rengeteg, 400 ezer hektárnyi hasznosítatlan területre leltünk. Ezek egy része parlagon fekszik, a maradék helyzete pedig jogilag rendezetlen – vagyis lehet, hogy használja valaki. A tisztánlátás érdekében: nagyjából a Balaton területének hatszorosáról beszélünk.

– A bizonytalanságok mellett sikerülte-e valamilyen középtávú birtokhasznosítási stratégiát létrehozni?

– A birtokpolitikai tanács elfogadta középtávú birtokpolitikai stratégiáját, bár komoly gondot okozott a hasznosítási terv elkészítésénél, hogy nem tudjuk pontosan, milyen területekkel gazdálkodhatunk. A stratégia főbb célkitűzései között szerepel a földvagyon megőrzése és gyarapítása, a földvagyon összetételének javítása, és meghatározó eleme az is, hogy minden hozzánk tartozó vagyoni elemet hasznosítani kívánunk. A földért életjáradék program részeként rengeteg osztatlan, közös tulajdonú földdarab került az NFA vagyoni körébe, ezek pedig nehezen hasznosíthatók.

– Visszatérve a birtokpolitikai koncepcióra, ön szerint mire lesz elég a külföldiek földvásárlását tiltó jogszabály, az úgynevezett földmoratórium újabb hároméves meghosszabbítása?

– Ha most januárban nyílt volna meg földpiac a külföldiek előtt, egy olyan helyzetben próbáltuk volna az állami termőföldvagyont megőrizni, amikor azt sem tudjuk, pontosan hol találjuk az adott vagyont, illetve milyen állapotban van. Tehát ha nem sikerült volna időt nyerni, három évet, akkor az állam elővásárlási jogán kívül más eszköz nemigen lett volna a kezünkben, hogy nemzeti tulajdonban tartsuk a termőföldet. A három év arra minden bizonnyal elég lesz, hogy rendezzük a nyilvántartásokat, piaci alapra helyezzük az állami földhasznosítást, és egy új földtörvénynyel megfelelő jogi környezetet teremtsünk a piacnyitásra.

– A kormány egy tekintetben már módosította a földtörvényt, megteremtette az állam elővásárlási jogát. Tud ezzel a joggal élni az NFA, van erre költségvetési keret?

– Igen, tudunk élni a lehetőséggel. Az erre tervezett pénzügyi keret két részből áll, az egyik kifejezetten földvásárlásra, ez 950 millió forintos. Másrészt az állami földek hasznosításából származó bevételeket kötelesek vagyunk az állami földtulajdon gyarapítására fordítani. Amennyiben a szervezet eléri a tervezett bevételt, vagy meghaladja azt, akkor az eleve tervezett földvásárláson felül is tudunk termőföldet venni.

– Miként akadályozható meg, hogy a külföldiek ne jussanak birtokon belülre?

– Eleve abból kell kiindulni, hogy a zsebszerződések alapállásból érvénytelenek. Egy adásvétel akkor lesz jogérvényű, ha bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Annak is megvan a szabályozottsága, hogy erre mennyi idő áll rendelkezésre. A zsebszerződések többsége kontrollálható egy jól működő hivatali rendszerrel. Nem félek annyira ettől, mint sokan. Feltárjuk a kiskapukat, ezekre megoldásokat fogunk találni.

– Említette, hogy az NFA az állami földterületek teljes körű hasznosítását tervezi. Mit értsünk ezalatt?

– Első lépésként augusztus végéig átvizsgáljuk az MNV Zrt.-től átvett földek jogi helyzetét, megvizsgáljuk, hogy egyáltalán mely vagyonelemek tartoznak a földalapkezelőhöz, s hogy azokat hasznosítjuk-e vagy sem. Arra az említett mintegy 400 ezer hektárra koncentrálunk, amelynek státusa jelenleg rendezetlen. A hasznosítás fő iránya a haszonbérbeadás lesz.

– A haszonbérleti díj körül is komoly anomáliák lehetnek. Ángyán József, a szaktárca politikai államtitkára arról beszélt, hogy az állami földek közel felét 180 tőkés társaság bérli, elképesztően alacsony, hektáronkénti 20–50 forint közötti áron. Milyen bérleti árakkal számolhatnak a jövőben az érintettek?

– Jelenleg aranykoronánként évi 900 forint az átlagos földbérleti díj. A mostani bérleti díj tehát alig éri el a piaci árak felét. Mivel igyekszünk piaci szereplővé tenni az NFA-t, ennek megfelelően emelkedni fognak a haszonbérleti díjak is. A bérleti díjak újragondolásakor természetesen figyelembe vesszük a piaci körülményeket is, de átlagosan aranykoronánként 1500–2500 forintra tervezzük emelni. Ez körülbelül a földalapú támogatás 65 százalékát teszi ki, így összhangban van a kormány birtokpolitikai törekvéseivel. Fiatal gazdáktól, pályakezdőktől nem várhatjuk el, hogy több 10 millióért béreljenek vagy vásároljanak földet, ezen tudunk segíteni, erről szólnak a birtokpolitikai irányelvek. Egyedi konstrukciók lesznek, konkrétumok néhány hónap múlva válnak ismertté.

(Magyar Nemzet - Dénes Zoltán)