Környezetvédelem, Természetvédelem, Vízgazdálkodás, Nemzeti parkok, Vízügy
A környezetvédelem célja az ökológiai rendszerek működőképességének fenntartása, a környezeti értékek megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, amely a jelen és jövő nemzedékek életfeltételeinek a záloga. Ennek előfeltétele a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások nyomon követése, értékelése; a környezetet érintő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása.
A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek, élőhelyek és azok rendszereinek, valamint a természeti táj a megóvását jelenti. A természeti értékek és területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei. Fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele. A természetvédelemről bővebben itt olvashat.
A vízgazdálkodás magában foglalja a vizek mennyiségi és minőségi feltárását és védelmét, a vizek hasznosítását és hasznosítási lehetőségének megőrzését, a vizek többletéből és hiányából származó kár megelőzését, a kártétetek elleni védelmet és védekezést, továbbá a használt vizek és szennyvizek összegyűjtését és megfelelő kezelését.
A nemzeti parkok hazánk legnagyobb kiterjedésű és legismertebb országos jelentőségű, védett természeti területei. E területek elsődleges rendeltetése az élő és élettelen természeti értékek, védelme, fenntartása, a táji és kultúrtörténeti örökség megőrzése, továbbá az oktatás, a kutatás és a természetben történő felüdülés elősegítése. Hazánkban tíz nemzeti park található. A nemzeti parkokról további információk itt olvashatóak.
A vízügy kifejezés egyrészt a vízgazdálkodással kapcsolatosan igazgatási és hatósági feladatot ellátó szervek összességét, másrészt a vízgazdálkodás jogi szabályozását jelenti.
A környezeti fejlesztéspolitika célja a hosszú- és középtávú fejlesztési programokkal kapcsolatos környezetfejlesztési feladatok koordinálása és irányítása, valamint a környezeti szempontok integrálása, a környezetvédelmi jelentőségű gazdaságösztönző támogatások koordinálása. A környezeti fejlesztéspolitika további célterülete a környezettechnológia, környezetvédelmi ipar és ökoinnováció ösztönzése és a kémiai biztonság megteremtése.
Környezetvédelmi feladok egyrészt utólagos beavatkozások, a káros és veszélyes hatások kiszűrése, másrészt ezen veszélyeztetettségek megelőzése, azaz olyan szabályrendszer kialakítása amely elősegíti a környezetkárosító cselekmények megelőzését, csökkentését, illetve megszüntetését, valamint bekövetkezésük esetén megfelelő hátterül szolgál a szankcionálásra. A megelőzés a kibocsátás csökkentés eminens célja, eszközei pedig szorosan illeszkednek a fejlesztéspolitikai feladatok végrehajtásához is. A környezetvédelmi eszközrendszer kiterjed a hatósági munka szabályozására, de olyan „önkéntes eszközök” kifejlesztésére, adaptációjára is mint a környezetvédelmi védjegy rendszer, vagy az egyes vállalkozások környezetvédelmi minősítésnek a rendszere.