A kikötői infrastrukturális beruházások összességében és hosszú távon az ország iparfejlesztési politikáját szolgálják. További ipari és logisztikai beruházók megjelenését segítik elő, kedvezően hatnak a foglalkoztatottságra, a betelepülő cégek tevékenysége jelentősen növeli a hazai adóbevételeket. Az olcsó vízi szállítás fokozza a Magyarországon előállított termékek versenyképességét, megkönnyíti világpiacra jutásukat – mondta el Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a VI. Bajai Gabona Partnerség találkozón 2014. június 5-én, Baján.
A megelőző uniós ciklus még fel nem használt közlekedésfejlesztési forrásaiból 2015 végéig újjáépül a bajai kikötő leromlott állapotú infrastruktúrája. A nettó 3,6 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a létesítmény a jövőben is élet járhat a környezetbarát szállítási módok üzemeltetésében és térnyerésében. A szakaszos felújítás során egyebek mellett helyreállítják a kikötő úthálózatát, megerősítik a partfalat, 120 tonnás nehézberakót építenek, átalakítják és bővítik a vasúti vágányokat. A korszerűsített infrastruktúra hosszú távon biztosíthatja a kikötő meglévő forgalmát, elősegítheti a környezetbarát szállítás és forgalomátterelés növekedését – fejtette ki az államtitkár.
Fónagy János emlékeztetett arra, hogy a hazai kikötőfejlesztés egyik előremutató eredményeként május közepén írtak alá földhasználati szerződést a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőben található egyes parcellákra. A Wuppermann Hungary Kft. mintegy 8 hektáros területen világszínvonalú galvanizáló üzemet hoz létre 31 milliárd forintos beruházással, és évente 200-500 ezer tonna áru szállításával számol. A kikötőhöz kapcsolódó infrastruktúrát 2015 végéig nettó 7,6 milliárd forint állami forrásból fejlesztik: függőleges partfalakat alakítanak ki, megteremtik a közvetlen vasúti rakodás feltételeit, kiépítik a kapcsolódó közutakat.
Az államtitkár hozzátette: mintegy 3,2 milliárd forintos költséggel folytatódik a Csepeli Szabadkikötő intermodális és kapacitásbővítő fejlesztése is. A közlekedési infrastruktúra megújításával, bővítésével 40 hektárnyi új terület válik elérhetővé, hasznosíthatóvá. Az állami tulajdonú kikötő szolgáltatási színvonala jelentős mértékben emelkedik, ami további termelő és logisztikai cégek betelepülését eredményezi. A beruházások nyomán 2020-ig legalább 400 új munkahely jön majd létre a kikötőben. A tervek szerint megépülő észak-déli belső összekötő út tehermentesíti a Csepelre vezető Weiss Manfréd utat a nehézgépjárművek forgalma alól.
A jóváhagyásra váró Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program a tervek szerint a dunai hajóút kijelölésének komplex fejlesztését, az elektronikus hajózási térképek megújítását és a hajók főgép-cseréjét támogatja majd. A közlekedésfejlesztési forrásokon túl a logisztikai központok fejlesztését segítik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elérhető összegek is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
