Gazdaságtervezés
A hosszútávú gazdaságpolitikai stratégiák megalkotásának elengedhetetlen eleme, hogy a jelen helyzetet, a fennálló problémákat és kihívásokat a lehető legapróbb részletig ismerjük. A reálgazdaság növekedési motorjainak beindításához szükséges feltárni azokat a területeket, ahol az állam szabályozási vagy egyéb beavatkozási lehetőségeivel érezhető javulást érhet el. A hazai trendek elemzésén túl egy kis, nyitott gazdaságban elkerülhetetlen a nemzetközi, globális trendek és problémák ismerete, illetve a jövőkutatás módszertanával a jövő kihívásainak és lehetőségeinek azonosítása. A nemzetközi viszonylatban is használt elemzési és stratégia-alkotási módszertanok meghonosítása szintén elkerülhetetlen. Ezen alapok feltárásával és ismeretével indulhat el a hosszútávú gazdaságstratégiai tervezés, amely a döntéshozók elé tudja tárni a kezelendő problémák stratégiai megközelítését, amennyiben lehetséges, választási alternatívákat is nyújtva.
Területfejlesztés
A gazdaság versenyképessége és a társadalom megerősödése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország területileg is kiegyensúlyozottan fejlődjön. A gazdaságpolitika céljainak elérését a területi tervezés és a megyék, települések szerepvállalása erősíti. Fontos, hogy az ország legtöbb területéről elérhetőek legyenek a munkahelyeket biztosítani tudó városi központok, hogy ne alakuljanak ki végletesen elöregedő és elnéptelenedő térségek, a különböző adottságú térségek ki tudják aknázni saját adottságaikat versenyképességük erősítéséhez. Korunk kihívásainak kezeléséhez (pl. gazdasági válság, népességfogyás és öregedés, bizalomhiány, társadalmi krízisek) és a kormányzat célkitűzéseinek eléréséhez a különböző térségek eltérő formában tudnak eredményesen hozzájárulni. A területileg kiegyensúlyozott fejlődés a kormányzat egészének és az önkormányzatoknak a közreműködését igényli együttműködésben a piaci szféra szereplőivel. Ehhez egyfajta iránytűre, egy területfejlesztési stratégiára van szükség, valamint arra, hogy e stratégia mentén a különböző szereplők tevékenységének területi összehangolása megtörténjen. Egységes helyi, területi és országos szinten megvalósuló tervezésre és a határokon is átívelő együttműködésekre van szükség.
Turizmus
A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó szolgáltató ágazata, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás vonatkozásában. A kormányprogramban, illetve az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott cél, az 1 millió új, adózó munkahely megteremtéséhez az ágazat nagyban hozzájárul.
A gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési szemponton túl a turizmus elősegíti a helyi hagyományok fennmaradását, a kulturális és természeti értékek bemutatását, javítja az országról kialakult képet, és jelentős szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatásában, a vidéki népesség megtartásában is. A turizmus állami irányítása elsősorban az ágazat fejlesztési stratégiájának megalkotását, jogszabályi- és közgazdasági környezetének alakítását, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerének ápolását, működtetését jelenti.
E szervezeti egység látja el továbbá a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyeletét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve részt vesz az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programjához kötődő pályázati rendszer kialakításában, valamint a turisztikai célú hazai költségvetési források felhasználásának meghatározásában.