A piac szerepe fontos, de nem elsődleges az energiaárak alakításában, ebben a kompromisszumos megállapításban tudtak egyetérteni brüsszeli tanácskozásukon az EU-országok versenyképességi ügyekben illetékes tárcavezetői - közölte kedden magyar újságírókkal Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.
Elmondta, hogy a jövő februári EU-csúcs egyik központi témája lesz az iparpolitika, amiről most a tárcavezetők úgynevezett közös következtetéseket fogadtak el. Tájékoztatása szerint a legnagyobb vita arról folyt, hogy a növekvő energiaárak miként hatnak az ipar versenyképességére.
Cséfalvay Zoltán szerint ha kizárólag a piaci mechanizmusok határozzák meg az energiaárakat, az nagyon negatívan hathat az ipar - és nem csak a magyar ipar - versenyképességére. Márpedig - mint közölte - a svédek olyan megfogalmazást javasoltak, hogy az energiaárak alakításában a piacnak kell elsődleges szerepet biztosítani. Magyarország - Romániával és Bulgáriával együtt - fenntartásait fogalmazta meg ezzel a javaslattal szemben. A vitában a magyar-román-bolgár közös álláspont visegrádi, illetve balti állami támogatást is kapott. Végül az a kompromisszum született, hogy az energiaáraknál a piacnak fontos, de nem elsődleges szerepe van - számolt be a történtekről Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár szerint ez a megállapodás rendkívül fontos abban a tekintetben, hogy Európa egészében és különösen Kelet-Közép-Európában az energiaárak ne tudják korlátozni az iparosítást, az ipar kiemelkedő szerepét.
A Versenyképességi Tanács ülésén - közölte a magyar államtitkár - szó volt azokról az állami támogatásokról, amelyek az unió előírásaival összhangban külön bejelentés nélkül, úgynevezett csoportmentesség alapján adhatóak, és amelyekről az Európai Bizottságnak kellene kidolgoznia a szabályozási javaslatot.
"Lassan két és fél éve várjuk a Bizottságtól az erre vonatkozó rendeletek elkészítését" - mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy ez jelentős késés az unió részéről, hiszen időközben már sikerült elfogadtatni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló EU-keretköltségvetést is. Magyarországot a téma azért érinti érzékenyen, mert az uniós támogatások mintegy 80-85 százaléka ilyen csoportmentesség alapján jut el a támogatottakhoz.
A Versenyképességi Tanács résztvevői tájékoztatást hallgattak meg az európai szabadalmi bíróság és az egész európai szabadalmi rendszer kiépítéséről. Eszerint a teljes rendszer indítása 2015 januárjában várható. Magyarország ad helyszínt az európai szabadalmi bírák továbbképzési központjának. Cséfalvay Zoltán közölte: a kormány kijelölte a bíróképzési központ helyét a budai Várban. A központ jövő év márciusában nemzetközi konferenciával kezdi megműködését.
Az államtitkár elmondta, hogy a brüsszeli EU-tanácskozás alatt külön megbeszélést is folytatott a többi visegrádi ország - Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia - képviselőjével. Előkészítették azt a jövő hétfői V4-es tanácskozást, amelyen a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó miniszterek vitatják meg, miként tudnak részt venni a Horizont 2020 új uniós k+f programban, milyen szakosodási lehetőségek kínálkoznak, illetve együttesen milyen kutatási programokat valósíthatnak meg az Egyesült Államokkal közösen.
(MTI)
