Magyarország 700 milliárd forintot költhet energiahatékonysági beruházásokra 2014-2020 között, ami kétszerese a most záruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló EU-támogatási keretösszegnek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára hétfőn Békéscsabán, a rezsicsökkentésről rendezett lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: a véglegesítés előtt álló EU-költségvetésben a lakossági, az önkormányzati és a vállalkozói szféra beruházási végösszege a 700 milliárd forintot is meghaladhatja.
Az energiahatékonysági beruházások növelése Magyarországon kiemelt gazdasági cél, hiszen a fenntartható rezsicsökkentés egyik alappillérét jelentik - tette hozzá.
EU-támogatásból és hazai forrásokból 2010 óta 270 ezer lakás és 55 ezer családi ház esetében valósult meg energiatakarékos beruházás - mondta.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a lakossági energiaárak mérséklésének első és legfontosabb pillére a gáz- és a villamosenergia árak húsz százalékos csökkentése volt. Megjegyezte, hogy a csökkentés reálértéke alig változik, hiszen 2013. decemberben az infláció rekordalacsony volt, 0,4 százalék, egész évben 1,7 százalék.
A magyar családok az eddigi intézkedésekkel 240 milliárd forintot takarítottak meg - emelte ki.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentés alapját a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja és a szigorú költségvetési politika teremtette meg.
A kormánynak sikerült 2013-ra az államháztartási hiányt három százalék alá csökkenteni, mérsékelni a GDP-arányos adósságrátát, kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, törleszteni az IMF-hitelt és növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot - ismertette.
Hozzátette, hogy a rezsicsökkentést 2013-ban 2,5 millió ember támogatta aláírásával, a program sikere érdekében a kormány kiemelten fontos feladatként kezeli a lakossággal történő állandó konzultációt.
Vantara Gyula (Fidesz-KDNP), Békéscsaba polgármestere elmondta, hogy a Békés megyében élő embereket kiemelten érinti a rezsicsökkentés, hiszen a nyolcvanas években szinte valamennyi településen kiépült az akkor még olcsó gázszolgáltatás, a lakosság döntő hányada kizárólag gázenergiára állt át.
A magyarországi régiók közül Békés megyében és a dél-alföldi régióban a legmagasabb az egy főre jutó rezsiköltség. A KSH 2010-ben publikált régiókra bontott adatai szerint az egy lakosra jutó összeg a Dél-Alföldön évente 130-140 ezer forint, a költségek meghatározó hányadát adja a gáz- és a áramfogyasztás.
(MTI)
