A Standard & Poor's (S&P) pénteki döntése is megerősíti, hogy megérte egyszerre, viszonylag gyorsan végigvinni a reformokat és a pénzügyi stabilizációt - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára pénteken Budapesten a Hungarian Business Leaders Forum rendezvényén.
Az S&P pénteken az eddigi negatívról stabilra javította Magyarország hosszú futamú államadós-besorolásának kilátását, a nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről a magyar szuverén osztályzat leminősítését. Cséfalvay Zoltán az S&P jelentését idézve kiemelte: a hitelminősítő 2014-re 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon csökkenő adósságpálya mellett, és a következő évekre is 3 százalék alatti államháztartási hiányt jelez előre.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország 2010 óta képes stabilan 3 százalék alatt tartani a deficitet, az államadósság tartósan csökkenő pályára került, a gazdaság pedig növekedési pályára állt, és a bővülést már nemcsak az export húzza.
Cséfalvay Zoltán kifejtette: a kormány a pénzügyi stabilizáció végrehajtásával egyidőben vitte véghez a gazdaság megerősítéséhez szükséges reformokat, így például a munkaerőpiaci és a területi reformot, valamint az adórendszer átalakítását. Felhívta a figyelmet arra: a munkaerőpiaci reform eredménye, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint már 4 millió 53 ezren dolgoznak Magyarországon, vagyis 2010 óta 300 ezer fővel bővült a foglalkoztattak száma, amely 22 éve nem volt ilyen magas, a munkanélküliségi ráta pedig 8,6 százalékra csökkent.
Az államtitkár kifejtette: a külföldi működő tőke GDP-hez mért aránya 2010 második negyedéve és 2013 harmadik negyedéve között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok között, és a beruházási ráta is az európai uniós átlag felett van.
Cséfalvay Zoltán szerint Magyarország növekedési pályára állításában nagy szerepet játszott az újraiparosítási politika - amely ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szolgáltatások ne lennének fontosak -, az ipar hozzájárulása a GDP-hez pedig messze meghaladja az uniós átlagot.
Az államtitkár előadásában kitért arra is, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóvá tételéhez számos kihívásnak kell megfelelni. A feladatok között említette többek között a kutatás-fejlesztés (k+f) szerepének növelését, az üzleti környezet további javítását, valamint néhány adórendszerbeli változtatást. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: át kell tekinteni azokat a kisadókat, amelyek sok adminisztrációval vagy a vártnál kevesebb bevétellel járnak és csökkenteni kell a k+f-re rakódó adóterheket.
Cséfalvay Zoltán elmondta: ki kell terjeszteni az újraiparosítást, fokozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) beszállítói tevékenységét, és növelni kell az export hazai hozzáadott értékét. Ahhoz, hogy a k+f nagyobb szerepet játsszon a gazdaságban, fontos a felsőoktatás, a nagyvállalatok és a kkv-k, startupok együttműködése. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nagyvállalat a termelő tevékenység mellett már a k+f innovációs tevékenységét is Magyarországon végzi, ami kedvező.
Hozzáfűzte: az újraiparosításnál is célzottabb politikára van szükség, és azokra az ágazatokra kell koncentrálni, amelyekben Magyarországnak komparatív előnye van, ezek például a kreatív ágazatok, az infokommunikációs szektor, a biotechnológia vagy a gyógyszergyártás.
Az adócsökkentés első lépése az lehetne, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások az adóból, nem pedig az adóalapból lennének leírhatóak - mondta Cséfalvay Zoltán. Hozzáfűzte: a foglalkoztatás területén is további lépésekre van szükség, és az európai uniós forrásokat is hatékonyan, értelmesen kell felhasználni.
(MTI)
