EU 2020 stratégia, Innováció, Parlamenti témák, Versenyképesség, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Magyarország előzetes Nemzeti Intézkedési Terve elsősorban arra törekszik, hogy bemutassa az Európa 2020 Stratégia uniós szintű kiemelt célkitűzéseihez hozzájáruló magyar nemzeti vállalásokat, valamint az ezek eléréséhez a magyar kormány által tervezett intézkedéseket. Az előzetes a Nemzeti Intézkedési Terv először röviden bemutatja a magyar gazdaság fejlődését leíró középtávú makrogazdasági pályát, majd a magyar gazdasági növekedést fékező legfontosabb strukturális szűk keresztmetszeteket és az azok kezelésére tervezett kormányzati intézkedéseket. Ezt követően ismerteti az európai szintű kiemelt célokhoz kapcsolódó magyar nemzeti vállalások számértékét, és vázolja a számszerű célkitűzések teljesítése érdekében a magyar kormány által tervezett legfontosabb intézkedéseket. (A nemzeti vállalások teljesítéséhez szükséges intézkedések kidolgozása folyamatban van, ezért az előzetes Nemzeti Intézkedési Tervben vázlatosan bemutatott intézkedések köre és részletes tartalma 2011 áprilisáig – a végleges Nemzeti Intézkedési Terv benyújtásáig – módosulhat.) Végül a Nemzeti Intézkedési Terv kitér azokra az általánosan elfogadott horizontális és módszertani kérdésekre, amelyek figyelembe vétele megkerülhetetlen a tervezés és végrehajtás során.
A kormány a gazdaság tartós növekedési pályára állítása érdekében fontos szerepet szán tudomány-, technológia- és innováció-politika (TTI), hazai adottságokra épülő hatékonyabbá tételének. A kormány az innovációra ösztönző szabályozási környezet kialakítására törekszik, az ide tartozó stratégiák megújításán dolgozik. Ezek legfőbb célja a vállalati innováció jelenlegi szűk bázisának szélesítése. Ennek érdekében különösen fontos
• a vállalati működés nem-technológiai területein történő újítások ösztönzése;
• a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása;
• az innovációs célú együttműködések bátorítása.
A vállalkozások és térségek innovációs szerepvállalásának átalakulására van szükség, hogy az ország érdekeit szolgáló újítások terjedjenek el. Magyarország a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék 1,8 százalékos növelését kívánja elérni 2020-ig, úgy, hogy a teljes ráfordítási szinten belül a vállalati ráfordítások aránya tovább növekedjen, és a jelenleg kidolgozás alatt álló, összesített innovációs mutatószám tekintetében Magyarország teljesítménye az évtized végére meghaladja az EU átlagát.
A parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a gazdaságpolitika parlamenti és nyilvánosság előtti képviseletének kiemelkedő szereplője. Részt vesz a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokban, koordinálja a minisztérium és Országgyűlés működésével kapcsolatos feladatokat és segíti a minisztert országgyűlési teendőinek ellátásában. Feladatai az interpellációkra történő válaszadás, expozék tartása és a gazdaságstratégia irányait kijelölő konzultációk szervezése.
A versenyképesség javítása érdekében a magyar gazdaság dinamikus növekedése előtt álló intézményi, szabályozási akadályok lebontására van szükség. A Kormány az államműködés javításával, a gazdaság és a kormány közötti együttműködés gördülékenyebbé tételével, a társadalom rejtett erőforrásainak mozgósításával a gazdasági növekedés új motorjait indítja be. A Kormány versenyképességi célkitűzései:
• Elérendő, hogy Magyarországon a versenyképesség értékei mentén működő - teljesítményorientált, együttműködésre kész és a versenyt tisztelő - vállalkozások és munkavállalók legyenek sikeresek, az állam működése őket támogassa.
• A magyar vállalkozások számára olyan támogató üzleti környezetet teremteni, amelyben az állam és annak intézményei nem akadályozzák, hanem segítik kibontakozásukat.
• A mértékadó versenyképességi rangsorok (WEF, IMD, Doing Business) értékelése szerint Magyarország a világ 30 legversenyképesebb országa között legyen, és ezzel újra visszavegye vezető helyét a régióban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) jogutódjakét 1961 szeptemberében kezdte meg működését. Az elmúlt ötven év során a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat tömörítő intézmény a tagországok legfontosabb gazdaságpolitikai fórumává vált. A szervezet fő célja, hogy a gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság, a szabad kereskedelem elősegítése, az életszínvonal növelése, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzése révén hozzájáruljon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. A szervezet a kormányok tapasztalatcseréihez globális környezetet kínál, és azon fáradozik, hogy közös megoldásokat találjanak a hasonló kihívásokra.
Ezeken túlmenően nagy hangsúly fektet a nemzeti és nemzetközi gazdaságpolitika hatékonyabb koordinációjának és koherenciájának a megteremtésére.
A szervezetnek Magyarország 1996 óta tagja. Hazánk OECD-tagsága lehetőséget nyújt Magyarország számára, hogy a nemzetközi standardok kidolgozásában részt vegyen, érdekeit nemzetközi környezetben bemutathassa, valamint a fontos, de politikailag nehezen keresztülvihető strukturális reformokhoz érveket szolgáltasson.
Magyarország OECD Állandó Képviseletének szakmai irányítását a 212/2010. Korm. rendelet alapján a nemzetgazdasági miniszter látja el. Az OECD Képviselet kis létszámú, főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó misszió. Az OECD Képviselet a magyarországi konszolidációs folyamat döntés-előkészítő szakaszaiban segíti a hazai szakembereket és döntéshozókat. Az OECD Nemzeti Tanácsa 2011. július 12-én alakult annak érdekében, hogy a Magyarország OECD tagságából fakadó előnyöket összehangolja és hatékonyabbá tegye. Az OECD Nemzeti Tanács egy olyan magas szintű szakmai fórum, amely a tagok számára a rendszeres párbeszéd lehetőségét, valamint egységes álláspontok kialakítását biztosítja. Az OECD Nemzeti Tanács tevékenységében minisztériumok, az OECD együttműködésben érintett bankok, valamint számos háttérintézmény vesz részt. Magyarország aktív tagja az OECD-nek, mintegy 250 bizottságban és munkacsoportban vagyunk érdekeltek, ezért az érintetteknek tudniuk kell egymás tevékenységéről, annak érdekében, hogy egységes álláspontot tudjunk képviselni a kiemelt témákban.