Sokan elvesztegetett évtizedről beszélnek Európában, és visszatekintve látható, hogy Magyarország számára a közép-európai államok tekintetében beszélhetünk elveszített évtizedről - mondta a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferenciáján Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára Mitől növekedhet a gazdaság? - című előadásában.
Az adósságból finanszírozott magyar gazdaság teljesítménye messze elmaradt a régiós versenytársajkétól. Ugyanakkor több területen fordulat következett be: ezek egyike az államadósság csökkenése. Bár ezen a téren sok a vita, de le kell szögezni, hogy soha eddig nem volt 3 százalék alatt a GDP-arányos költségvetési hiány. Idén ez az EU előrejelzése szerint is megvalósul.
Az államháztartás hiányának növekedési trendjét 2010-ben a jelenlegi kormány törte meg. A hiánycéllal kapcsolatos eredmények uniós szinten is jónak mondhatók. Szintén trendfordulót értünkel az adósság terén: 2012-re 76,8 százalék lesz az adósság, a csökkenés pedig folytatódik. Uniós összevetésben a magyar államadósság 2013-ban jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag. Magyarországon kívül csak Németország és Svédország képes idén csökkenteni az adósságát.
Az adóterhelés és az állami újraelosztás ugyan még mindig magas, de a trend itt is csökkenő.
De fordulat következett be a foglalkoztatásban is, az Európai Bizottság előrejelzése is a helyzet további javulásával számol a következő két évben.
A nagy kérdés: merre tovább? A kormány válasza: további adósságcsökkentés, az állam méretének csökkentése, a gazdaság kifehérítése, az adórendszer stabilitásának biztosítása és a kereset növelését szolgáló intézkedések, például a munkahelyvédő program.
Az államtitkár hangsúlyozta: az EU közlése szerint nem tudja beárazni a gazdaság kifehérítésének köszönhető esetleges plusz bevételeket, ehelyett a bevételnövelő intézkedéseket preferálja. Hozzátette: a munkahelyvédelmi program legalább 1,2 millió lakost pozitívan érint és várakozásaik szerint új munkahelyek létrehozását is segíti.
Ugyanakkor kihívást jelent, hogy - Cséfalvay szerint - a magyarországi makrogazdasági fejlődést nem értékelték teljes mértékben. Magyarország ráadásul egy kis nyitott gazdaság az EU nagy, zárt rendszerében. A fiskális kiigazítás csak hosszú távon biztosít növekedés.
Az államtitkár szerint az év IMF-sztorija, hogy az IMF szakértői 28 ország vizsgálata után megállapították és a World Economic Outlookban idén közölték is, hogy az általuk javasolt kiigazító lépések gazdasági növekedést csökkentő hatása mintegy kétszer nagyobb, mint korábban gondolták.
Az államtitkár kiemelte: a gazdasági növekedést sok esetben az újraelosztási privilégiumok akadályozzák, ezen a területen is sok kiskaput zárt be a kormány. Ezek részben általános szabályok voltak, amelyek egy részét nem feltétlenül üdvözölték azok a cégek, amelyek nem próbáltak kiskapukat keresni.
Cséfalvay Zoltán leszögezte: nem látja értelmét az unortodox és ortodox gazdaságpolitika megkülönböztetésének, az viszont biztos, hogy a kormány teljes egészében ortodox, foglalkoztatásnövelésre alapozott gazdaságpolitikát folytat.
Nemzeti Innovációs Stratégia
A kormány újraszabályozta a kutatás-fejlesztés fogalmát, letisztították a K+F finanszírozást és összehangolták az uniós és a hazai források elosztását. 2011-ben a GDP 1,2 százalékát érték el a K+F ráfordítások, ami a rendszerváltás óta nem látott arány. A cél, hogy 2020-ra 1,8 százalékra emelkedjen ez az arány. Emellett a kabinet 2020-ra 30 új globális nagyvállalati fejlesztési központot telepítene Magyarországra, ezer innovatív kisvállalkozásnak nyújtana támogatást és 56 000 főre emelné a kutató-fejlesztők tényleges számát.
(Világgazdaság Online)
