Visszakerültünk az élbolyba, kezdjük visszanyerni azokat a pozícióinkat, amelyeket 2002 után elvesztettünk - mondta Varga Mihály az ATV Szabad szemmel című műsorában. A 2,7 %-os gazdasági növekedési adattal az elsők vagyunk a visegrádi négyek között. Megelőztük Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát. Az EU tagországai között is a 4. legjobb növekedést értük el 2013 utolsó negyedévében.

A magyar gazdaság az élbolyban volt 2002-2003-ig, aztán szép lassan lecsúsztunk a sereghajtó kategóriába.  2005-2006-tól kezdve a négy visegrádi ország közül, mindig a magyar volt a legrosszabban teljesítő. Három év alatt olyan utat tettünk meg, ami mindenképpen ígéretesnek látszik. Ráadásul a magyar gazdaságnak vannak még tartalékai, tehát a növekedési kilátások továbbra is jók.

A nemzetközi hatások alól Magyarország sem tudja kivonni magát, ugyanakkor a magyar gazdaság nem küzd olyan egyensúlyi problémákkal, amelyek ilyen mértékű forintgyengülést indokoltak volna - mondta Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy néhány hete 300 forint felett van az euró árfolyama. A tárcavezető kifejtette: Magyarországot nem lehet összevetni egyes feltörekvő országokkal, például Törökországgal vagy Dél-Afrikával, mivel ezen országokban jelentős külkereskedelmimérleg-hiány van. Ezzel szemben Magyarországon 2013-ban jelentős külkereskedelmi többlet alakult ki, ezenkívül a magyar gazdaság - ellentétben például Törökországgal - nem küzd strukturális problémákkal.

A deficit 3 százalék alatt van, az államadósság mértéke csökken, többletes a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a gazdasági növekedés alakulásáról szóló, néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával összefüggésben Varga Mihály teljesen elképzelhetőnek nevezte, hogy 2016-ra 4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdasági növekedés. Hozzátette: sok múlik azon, mi történik a külpiacokon, főleg Németországban. A német gazdaság is meglepő adatot produkált tavaly, év végén, így van remény arra, hogy a "német lokomotív tovább fogja húzni a közép-kelet-európai térséget". Úgy vélte, hogy ezenkívül beérhetnek és segíthetik a gazdasági növekedést azok a változások is, amelyeket a kormány az adó- és járulék-, valamint az önkormányzati rendszerben elkezdett, illetve a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele érdekében végrehajtott.

A paksi bővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a beruházások a magyar állam vagyonát gyarapítják, a kivitelezési szakasz 8000-9000 embernek "ad majd többletmunkát". Számítások szerint az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel az államadósságot körülbelül egy százalékponttal növelheti átmenetileg a tízéves periódusban, "de ez nem veszélyezteti azt a célt, hogy a következő években a magyar államadósság mértéke csökkenjen" - tette hozzá.

Varga Mihály jelezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtárgyalt, a paksi bővítéssel kapcsolatos hitelszerződést a jövő heti kormányülésen hagyhatja jóvá a kabinet, a következő lépés pedig az lesz, hogy ennek be kell kerülnie a parlament elé. "Ha ez indokolja egy rendkívüli ülés összehívását, akkor én ezt mindenképpen támogatni fogom" - mondta a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy nem "szaladhatnak-e el" a bővítés költségei, Varga Mihály elmondta: csak olyan végrehajtott beruházást vagy szállítást lehet kifizetni, amit a magyar fél jóváhagyott, vagyis a magyar államnak erős kontrollszerepe lesz.

Hangsúlyozta: az elkészült hatástanulmányok azt prognosztizálták, hogy a paksi beruházás meg fog térülni.

(MTI, NGM)