Varga Mihály szerint a paksi bővítés nemcsak gazdaságfejlesztési és versenyképességi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is, mivel Magyarországnak szüksége van olyan energiakapacitásokra, amelyek az országon belül vannak. A nemzetgazdasági miniszter kedden az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette: például az ukrajnai "zavaros helyzet" miatt nehéz előre megbecsülni, hogy "a kőolaj- és gázszállításaink mennyire fognak rendezetten megtörténni".
Varga Mihály szólt arról is, hogy ha a jelenlegi kormány áprilisban ismét felhatalmazást kap a választóktól, akkor a 2014-2018-as új ciklusban a gazdaság- és iparfejlesztés, valamint az energiastratégia kérdései állhatnak a gazdaságpolitika középpontjában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az április 6-ai választásokig a kormány meghozza a szükséges döntéseket a hatáskörébe tartozó ügyekben, "ennél messzebbre csak nagyon óvatosan lehet nézni".
A nemzetgazdasági miniszter szerint az új ciklusban érdemes lenne felülvizsgálni az Új Széchenyi Terv célkitűzéseit, mivel az utóbbi 4 évben változott a gazdaság szerkezete, vannak olyan területek, amelyek lemaradtak, és olyanok is, amelyek a vártnál jobban haladtak előre. Úgy vélte, a paksi megállapodás miatt "át kell hangolni" a zöld gazdasággal kapcsolatos korábbi célkitűzéseket is.
A miniszter szerint az iparfejlesztésben vannak még tartalékok, és érdemes azt is átgondolni, hogy a paksi bővítésnek köszönhető villamosenergia többletet hogyan hasznosítsa az ország. Az egyik lehetséges irány a tömegközlekedés elmozdítása a villamosenergia hasznosításának irányába, de a fűtési felhasználás is átgondolandó. A 21. században a szolgáltató szektor bővítése nélkül nehéz tartós gazdasági növekedést elérni, ezért e szektor igényeit, kapacitásfejlesztési lehetőségeit is fel kell mérni - vélekedett Varga Mihály.
Megerősítette, hogy szerepel a tervek között az egykulcsos, egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetése, de erről legkorábban ősszel lehet beszélni. Az áfacsökkentésről szóló sajtóhírekre Varga Mihály elmondta: lehetnek olyan termékcsoportok, ahol "reális felvetés" az áfacsökkentés, ugyanakkor a következő bő egy hónapban már nem lesznek ilyen döntések. Az ágazati különadóknál nem lát lehetőséget a forrást kivezetésére. A 3 százalék alatti hiánycél tartásából a kormány nem akar engedni - szögezte le Varga Mihály.
Jelezte: a kormánynak foglalkoznia kell a házi pálinkafőzés kérdésével is, mivel úgy tűnik, egyre nagyobb mennyiségben kerül kereskedelmi forgalomba a magáncélú főzésből származó pálinka. A következő hetekben dől el, hogy Brüsszelben indítanak-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a pálinka adóztatása és a pálinkát érintő szabályok miatt. Ha ez a döntés megszületik, akkor át lehet tekinteni az összes olyan kérdést, amely a pálinka előállításával és forgalmazásával kapcsolatos, ugyanakkor a kormány meg kívánja hagyni azt a lehetőséget, hogy az emberek a saját maguk által termesztett gyümölcsből bizonyos mennyiségben adómentesen tudjanak saját használatra pálinkát főzni - mondta. Varga Mihály szerint elegendő lenne a NAV ellenőrzési tevékenységének megerősítése is, nem feltétlenül kell jogszabályt módosítani.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a forint árfolyamának változása "nemcsak visz, hanem hoz is a költségvetésnek". A magasabb euró forintárfolyam infláció-emelő hatása többletbevételt hoz a költségvetésnek, és a büdzsé az uniós támogatásokkal is jól jár, mivel az euróban megkapott támogatások forintban többet jelentenek, emellett az exportszektornak is jót tesz a magasabb árfolyam, amely ugyanakkor emeli a devizához kötött kiadásokat. A költségvetésen túli szempontok közül ugyanakkor Varga Mihály kiemelte, hogy a devizahitelesek törlesztőrészletét is növeli a gyenge forint.
Arra a kérdésre, segít-e a kormány a gépjárművekre felvett devizahiteleknél is, a miniszter elmondta: jelenleg nincs ilyen előterjesztés, a kormány külön és kiemelten kezeli a lakáscélú devizahiteleket. Hozzáfűzte: most, hogy magasabb az árfolyam, azoknak is célszerű elgondolkozni az árfolyamgátba való belépésen, akik ezt eddig nem tették meg.
Az uniós támogatásokra térve Varga Mihály kiemelte: cél, hogy a tavalyi 1700 milliárd forint után az idén 2000 milliárd forint forrást használjon fel az ország a gazdasági növekedés stabilizálása érdekében.
(MTI, NGM)
