Hogyan működik az országgyűlés?

Az országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket az állampolgárok választanak meg (részletesen ld. választási rendszer) négy évre. A magyar parlament képviselőház, amely azt jelenti, hogy a nép által megválasztott képviselők döntéseiket a közösség egészének nevében hozzák, ezért a döntések a nép valamennyi tagjára nézve kötelezőek. Az Alkotmány kimondja: Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

Az országgyűlésnek nemcsak a törvényalkotás tartozik a feladatkörébe. A demokráciákban az országot irányító úgynevezett hatalmi ágakat (törvényhozói, végrehajtói, bírói) elkülönítették egymástól, amelynek az volt a célja, hogy azok egymást kontrollálva működjenek. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy egy személy vagy szervezet önkényesen magához ragadja a hatalmat. Éppen ezért az országgyűlésnek, mint törvényhozói ágnak fontos jogköre a kormány, mint végrehajtó hatalom ellenőrzése.

Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.

Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

Mikor ülésezik az országgyűlés?

Az országgyűlés nem működik egész évben folyamatosan, hanem évente két - február 1-jétől június 15-ig és szeptember 1-jétől december 15-ig tartó - rendes ülésszakot tart, Rendkívüli helyzet (pl. katasztrófa) esetén lehetőség van az országgyűlés soron kívüli összehívására.

Melyek az országgyűlés legfontosabb feladatai?

Az alkotmány elfogadása, a törvények megalkotása, a költségvetés elfogadása, a kormány tevékenységének ellenőrzése, valamint a költségvetés végrehajtásának felügyelete. Feladata továbbá a kormány programjának elfogadása, a miniszterelnök megválasztása. Az Országgyűlés megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Emellett az országgyűlés feladata a legfontosabb nemzetközi szerződések jóváhagyása, a hadüzenetről és békekötésről való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése és az országos népszavazások kiírása.