Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű, páratlan Seuso-kincs hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón, a Parlamentben.
A kormányfő tájékoztatása szerint "Magyarország családi ezüstjének" visszaszerzési költsége 15 millió euró volt, az 1990-es kikiáltási ár mai értékének egyharmada. "Ha a mienk, jobb, ha nálunk van, mintha másnál. Ezért is döntöttünk a hazahozataláról", amely a múlt hét végén történt meg – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt mondta: ha egy országnak van ereje és tekintélye, akkor képes visszaszerezni azt, ami az övé.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva kalandos történetnek nevezte a visszaszerzést. Az ezt célzó tárgyalásoknak – mondta – két "főszereplője" volt, Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A hazaszállítás biztosításáért a kormányfő köszönetet mondott Hajdu Jánosnak, a Terrorelhárítási Központ főigazgatójának.
Baán László a tájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól – három hónapon át – tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig várhatóan a múzeumi negyed "ékkövei lesznek".
Hozzátette, a tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a magyar tudomány számára óriási jelentősége van a kincs hazakerülésének, hiszen így kutathatóvá válik, a tudományos élet pedig mindent meg is tesz majd e kutatások elvégzéséért.
A rövid nyilatkozatok után Orbán Viktor, Baán László és Pálinkás József leleplezte a hét alkotást.
Orbán Viktort a sajtótájékoztatón megkérdezték arról, hogy lesz-e esetleg mégis miniszterelnök-jelölti vita a parlamenti választás előtt. A kormányfő úgy reagált, hogy erre a kérdésre korábban már válaszolt, nem tud új hírrel szolgálni.
Idő kérdése és a kincs többi darabja is visszakerülhet
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója erről szerdán beszélt újságíróknak azt követően, hogy a kormányfő bejelentette: a Magyarország visszaszerezte és hazaszállította a Seuso-kincs hét darabját.
A főigazgató arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet. Baán László elmondása szerint a kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték. Kifejtette: egy angol testvérpárral tárgyaltak, "akik a birtokosai voltak" a múlt hét végéig a kincseknek.
Hangsúlyozta: velük - a magyar félnél való - jelentkezésük után másfél évvel ezelőtt vették fel a közvetlen kapcsolatot. A kincseket védett helyen tartották Londonban és jelezték: szeretnék, ha az értékes darabok köztulajdonba kerülnének. Baán László elmondása szerint többször meg tudták vizsgálni a műtárgyakat, kellő dokumentációval rendelkeztek azokról, kétség nem férhet eredetiségükhöz és valódiságukhoz. Mint felidézte, magyar kutatók eddig soha nem férhettek hozzá a kincsekhez. Ő azon kevesek közé tartozott, akik nagyon hamar kézbe vehették a lelet egyes darabjait.
Abban a pillanatban, hogy a tárgyalások a megfelelő vágányra kerültek "a legteljesebb nyíltsággal" kerültek elé a kincsek, amelyeket minden szempontból megvizsgálhattak - fogalmazott Baán László. A testvérpár nem vitatta a magyar állam tulajdonjogát és így egy 15 millió eurós kompenzációs összegben tudtak megállapodni a tárgyalások végén. A kincsek kikiáltási ára annak idején 40 millió font volt, ami mai áron 100 millió eurónak felel meg - emlékeztetett.
A most visszakerült kincsek - köztük a Seuso-tál - a lelet magyar szempontból értékesebb felét teszik ki - mutatott rá a főigazgató, aki hozzátette: az 1990 óta tartó rendőrségi nyomozás során felgyűlt eredmények nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy végül a magyar tulajdonjogot ne vitassák. Fontosnak tartotta azt is, hogy a brit hatóságok kiengedték a kincset az országból, ez egy bonyolult engedélyezési folyamat volt. Baán László hozzátette: az engedéllyel elfogadták Magyarország tulajdonjogát, ez a későbbiekre nézve is nagyon bíztató.
A kincsek értéke felbecsülhetetlen - jegyezte meg, hozzátéve: a további hét kincsnek Lord Northampton a tulajdonosa, és ahogy eddig is folytak tárgyalások, úgy a jövőben is lesznek ilyenek. Mától kezdve más a helyzet, és Magyarország tárgyalási pozíciói egész mások, "ide lejt a pálya" - fogalmazott Baán László, hozzátéve: fontos volt, hogy a mostani tárgyalásokat bizalmas keretek között folytatták le. Az időzítésre vonatkozó felvetésre a főigazgató azt mondta: az a történések véletlenszerűségén múlott, a megállapodást tavaly decemberben írta alá.
Ezt követően az engedélyezési folyamat zajlott, ennek a múlt héten került pecsét a végére. Az időzítés a brit hatóságok kezében volt - mutatott rá. Felidézte az 1993-as pert is, amelyet a magyar állam elveszített, és azt mondta: úgy látják abban a perben lehetett volna jobb pozíciókat elérni, de sajnos Magyarországnak nagyon hátrányos pozíciói voltak. Ahhoz képest nem került elő semmilyen olyan döntő bizonyíték az elmúlt több mint 20 évben, hogy a siker reményében a pert újra kezdeményezhették volna - fejtette ki, hozzátéve, hogy Magyarországnak érdeke volt elkerülni egy újabb vesztes pert.
A Seuso-kincsekről a jobb oldali galériában találhatóak fotók.
(MTI)
