Diplomáciai kapcsolattartás, Kulturális diplomácia, Két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok
A diplomácia államok azon tevékenysége, amellyel nemzetközi kapcsolataikban külpolitikai céljaik elérése törekszenek. Az államok a diplomácia segítségével védik jogaikat és érdekeiket külföldön. Az állam nemzetközi képviseletét külföldön a külképviseleti hatóságok, röviden külképviseletek (nagykövetségek, főkonzulátusok, nemzetközi szervezetek melletti állandó képviseletek, tiszteletbeli konzulátusok) látják el.
A nemzetközi politikai kapcsolatok az államok, szövetségi rendszerek, valamint a politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és civil szervezetek közötti politikai, diplomáciai, gazdasági, katonai, jogi és más jellegű kölcsönös kapcsolatok egységes és folyamatosan változó rendszere. A nemzetközi politikai kapcsolatok alakításában meghatározó szerepet játsszanak az egyes államok diplomáciai képviseletei (külképviseletek), az állami vezetők (államfő, miniszterelnök, parlamenti elnök, külügyminiszter) magas szintű látogatásai, a legfontosabb nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, Európai Unió), valamint a nemzetközi tárgyalások.
A kulturális diplomácia az általános diplomáciai tevékenységnek a kulturális-oktatási és tudományos együttműködéssel, valamint a tájékoztatási munkával foglalkozó része, amely magában foglalja az egyes országok között folyó két- vagy többoldalú együttműködés különböző formáit. A kulturális-oktatási együttműködés szabályozásának legelterjedtebb formái a nemzetközi kulturális megállapodások, illetve a kétoldalú munkatervek. A nemzetközi dokumentumok végrehajtásában kiemelkedő szerep jut a nemzetközi kulturális szervezeteknek (pl. UNESCO), a kétoldalú kapcsolatok terén pedig különösen fontos az egyes külföldi országokban működő magyar kulturális intézetek tevékenysége.
Ez a terület a kulturális diplomácia egyik, egyre növekvő jelentőséggel bíró része. Kereteit a vonatkozó nemzetközi, illetve kétoldalú egyezmények és munkatervek adják. Ezek megvalósításában különösen fontos szerep jut a külképviseleteknek. A terület fontosságát jelzi, hogy napjainkban az egyes (köztük a magyar) nagykövetségeken a tudományos együttműködéssel már szakdiplomaták, ún. TéT- (tudományos és technikai) attasék foglakoznak.
Két adott állam közötti politikai, diplomáciai, gazdasági-kereskedelmi, kulturális-oktatási, tudományos és lakossági (civil) kapcsolatok összessége. A kapcsolatrendszer szintje és intenzitása függ attól, hogy a két ország azonos szövetségi rendszerhez (pl. Európai Unió, NATO) tartozik-e, milyen szintű diplomáciai képviselettel (nagykövetség, főkonzulátus, tiszteletbeli konzul) rendelkezik a másik államban, illetve milyen gyakran kerül sor az egyes magas rangú állami vezetők (államfő, kormányfő, a parlament elnöke, külügyminiszter) hivatalos látogatásaira. A kétoldalú kapcsolatokat ún. bilaterális egyezmények, munkatervek, szándéknyilatkozatok szabályozzák, s azok megvalósításában aktívan részt vesznek a két ország szakminisztériumai és országos hatáskörű szervei. A francia-német minta alapján ma már a magyar kormány is tart együttes üléseket a szomszédos országok (Románia, Horvátország, Ausztria) kormányaival. A hasonló tanácskozások célja a kétoldalú együttműködés felgyorsítása, intenzívebbé tétele, illetve az új kétoldalú együttműködési dokumentumok aláírása.