Magyar–magyar párbeszéd, Bethlen Gábor Alap, Egyszerűsített honosítás, Autonómia, Szórvány és diaszpóra, Átfogó nemzetpolitikai szemlélet
A nemzetstratégia kidolgozása a partnerségen alapuló magyar–magyar párbeszédre, az érintettekkel való együttgondolkodásra, a külhoni közösségek érdekeinek figyelembevételére épül, célja pedig az egységes magyar nemzet megerősödése, versenyképességének növelése. Célunk, hogy az érintettekkel közösen kialakítsuk és kidolgozzuk a külhoni magyarságot érintő rövid és hosszú távú stratégiákat, olyan elemzéseket készítsünk, amelyek segítik ezeknek a stratégiai feladatoknak a gyakorlati végrehajtását úgy, hogy az valamennyi magyart érintse, éljen bár tömbben vagy szórványban, a Kárpát-medence régióiban, illetve bárhol a világban. Célunk továbbá nemzetpolitikai kérdésekben a nyilvánosság biztosítása, a magyarországi közvélemény tájékoztatása.
A magyar-magyar párbeszéd legfelsőbb fóruma a Magyar Állandó Értekezlet, amely a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja. Munkáját tematikus szakbizottságok egészítik ki.
Az Alap létrejötte a támogatások kezelésének új szemléletmódját kívánja képviselni, amely egységbe fogja a nemzetstratégiai elképzeléseket és a hozzájuk rendelhető forrásokat. A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a lehetőséget az uniós alapok hatékonyabb kihasználásához. Az Alap a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségünk érvényesítésére jött létre.
A magyar nemzet összetartozását eddig a kulturális kötelékek fejezték ki: a történelem, a tradíciók összetartó ereje és a közös nyelv elválaszthatatlan egységet formált belőlünk. Most ez az egység közjogi értelemben is kézzelfoghatóvá válik a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségével. Az egyszerűsített honosítási eljárásban azt kell igazolni, hogy a kérelmező vagy felmenője egykor magyar állampolgár volt és beszél magyarul; ezen felül azt vizsgáljuk, hogy személye nem jelent közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára.
A határon túli magyar közösségek megmaradásának zálogát a különböző autonómiaformák jelentik. Az autonómia által látjuk leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, ezért stratégiai célként tekintünk az autonómia különböző formáinak megvalósulására.
Nemzetpolitikai stratégiánk egyik meghatározó eleme, hogy különös figyelmet fordítunk a Kárpát-medence szórványaiban és a világ bármely táján diaszpórában élő magyarokra, hiszen úgy gondoljuk, hogy az egységes magyar nemzet nem nélkülözhet egyet sem a világ magyarjai közül. Hisszük továbbá, hogy valamennyi közösség birtokolja, illetve megtalálhatja cselekvő erejét, amely segítése határozott célunk. Magyarország régi adóssága, hogy a Nyugat-Európában és a tengeren túl élő magyar diaszpórát megszólítsa, érzékeltesse az ott élő magyarokkal, hogy ők is az egységes magyar nemzet részei. Ezért a Nemzeti Ügyek Kormánya új struktúrában gondolkodik: meg kívánja alkotni a Nemzeti Regisztert, amelytől azt várja, hogy élő és közvetlen kapcsolatot teremt a magyar diaszpórával.
A nemzetpolitikai szemléletmód-váltás legfontosabb célja, hogy az egész közigazgatásban meghonosodjon a nemzetpolitikai gondolkodás. Ezért hozta létre és koordinálja államtitkárságunk a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság működését, amely a nemzetpolitikai koordináció legfontosabb fóruma.