Csökkennek a bírósági végrehajtással kapcsolatos költségek és a bíróságok végrehajtásokkal kapcsolatos terhei, bevezetik az elektronikus ügyintézést, az ingatlanok elektronikus árverését, és további törvényi garanciákkal csukná be a kiskapukat a kormány az árveréseken történő visszaélések előtt. A változtatásokról a Kormány szerdai ülésén döntött, a szükséges törvénymódosításokat hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslata módosítja a bírósági végrehajtási eljárási határidőkre, az eljárási folyamatra, a végrehajtási értékesítésekre és végrehajtási költségekre vonatkozó törvényi szabályokat.
Az elmúlt években a gazdasági-pénzügyi válság, valamint a lakosság és a vállalkozások körében felhalmozódott adósságállomány miatt jelentősen megnőtt a bírósági végrehajtási ügyek száma. A bírósági végrehajtási eljárás célja az, hogy a pénzköveteléseket behajtsák, illetve a bírósági határozatokban foglalt egyéb kötelezettségek teljesítése is megtörténjen, ha arra önkéntes jogkövetéssel nem kerül sor. Az eljárásban érintett összes szereplőnek - tehát a végrehajtást kérőknek és az adósoknak, valamint az eljárásokban közreműködő hatóságoknak - is az áll érdekében, hogy a végrehajtási eljárások minél ésszerűbb keretek között, költséghatékonyan és eredményesen folyjanak le; ehhez a tervezet számos rendelkezésével hozzájárul. Így a végrehajtást kérők követelései nagyobb mértékben térülhetnek meg, az adósok pedig nagyobb mértékben tudnak mentesülni tartozásaik alól. Ugyancsak minden érintett számára elsőrendű fontosságú, hogy mind a végrehajtások költségei, mind az eljárások adminisztratív terhei csökkenjenek. Ezt a célt fogalmazta meg a Kormány a Széll Kálmán Tervben is: eredményesebb és költséghatékonyabb végrehajtási eljárásokra van szükség ahhoz, hogy a válságból kivezessük ne csak a hitelezőket, hanem azokat az adósokat is, akik a kötelezettségeiket a lehetőségekhez mérten teljesíteni igyekeznek, és a hatóságokkal együttműködnek.
A tervezet számos tekintetben pontosítja a végrehajtási eljárás lefolytatásának szabályait, szigorú határidőkhöz köti a végrehajtást elrendelő bíróságok és közjegyzők, valamint a foganatosítást végző végrehajtók eljárását, s több területen vezeti be a papíralapú ügyintézés helyett a sokkal ésszerűbb és költséghatékonyabb elektronikus ügyintézést.
A tervezet elfogadásával számos tekintetben csökkennek a bíróságok végrehajtással kapcsolatos feladatai: egyszerűbb lesz a végrehajtási kérelmek feldolgozása korszerű kérelem-nyomtatványok kialakításával, az alaptalan végrehajtási kifogások előterjesztésének megelőzésére szolgáló szabályozás lép életbe, megszűnik a végrehajtási kifogás harmadfokú elbírálása, az átutalási végzések jelentős része fellebbezés nélkül végrehajthatóvá válik és a gyermekátadási ügyekben nem lesz szükséges külön bírósági döntés a végrehajtás módjáról. Ezzel a bíróságok a felszabaduló erőforrásaikat az egyéb bírósági feladatok végzésére fordíthatják.
A tervezett változtatások közül kiemelendő az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése annak érdekében, hogy az árverések átláthatóan, visszaélések nélkül bonyolódjanak, s ha más lehetőség valóban nincs a követelés behajtására, akkor legalább egy magasabb árverési vételár elérésével lehessen eredményesebb a végrehajtás. Nem az adósok vagyonvesztése ugyanis az eljárás elsőrendű célja, hanem az eljárás mielőbbi eredményes lezárása.
A törvényjavaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikus árverésre kerül majd sor, így egyik résztvevő sem késztethet a licitálásból való kimaradásra másokat, a licit menetét pedig a világhálón mindenki követheti.
A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet az árverésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartások megelőzésére szolgáló rendelkezéseket is rögzít és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat. A fizetést elmulasztó és így az eljárásokat elhúzó, többletköltségeket okozó licitálókkal szembeni vagyoni szankciók következetesen – valamennyi értékesítés esetében – alkalmazandók lesznek és ennek érdekében a végrehajtóknak hivatalból be kell terjeszteniük az iratokat a bírósághoz, szigorodnak az árverezésből való kizártság szabályai (a végrehajtás lefolytatásában résztvevők körében), átláthatóvá és rendezetté válik – elektronikus felületen zajlik majd – a sikertelen árveréseket követő átvételi eljárás során történő árajánlat-tétel is.
Változnak a végrehajtás elrendelésének költségei is: ha egyetemleges adósok ellen indítanak egyszerre végrehajtásokat, akkor nem adósonként kell ennek díját vagy illetékét megfizetni, hanem csak egyszeresen egy minimális összegű kiegészítő díjjal. Ez a lakáshitelesek ügyeiben is csökkenteni fogja a végrehajtási költségeket, mivel hitelviszonyokban gyakran előfordul, hogy az adóstársak ellen egyszerre indítanak végrehajtásokat. A kényszerértékesítési kvóták miatt kevesebb árverésre kerül sor az elkövetkezendő években, az elárverezett ingatlanokból kiköltöző, az ingatlant a megfelelő állapotban az új tulajdonos rendelkezésre bocsátó adósok pedig a tervezet értelmében visszakapják az ingatlan vételárának egy részét.
(kormany.hu)
