Újabb, a Széll Kálmán Terv egyik pontjának végrehajtásához kapcsolódó döntést hozott a kormány: egyszerűsödnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló szabályok, ezáltal csökkenek a hazai vállalkozások terhei, és megtisztul a gazdasági környezet az alvó, működésképtelen cégektől.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Széll Kálmán Tervben vállalta, hogy 2011. december 31-éig megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsítása és átláthatóvá tétele révén csökkentik a vállalkozások terheit. A minisztérium elkészítette és hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti az erről szóló törvénycsomagot, amely a társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról, a végelszámolásról, az egyéni vállalkozóról szóló, továbbá más kapcsolódó gazdasági törvények módosítását tartalmazza.
A törvénymódosítások célja, hogy a hitelezőket és az államot károsító visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak, a működésképtelen és az alvó cégektől a piac megtisztuljon, és így a működőképes vállalkozások versenyképessége növekedjen, adminisztrációs terheik csökkenjenek.
A „cégtemetők” felderítésére, megszüntetésére új típusú eljárás, úgynevezett kényszer-törlési eljárás jön létre, amelynek köszönhetően gyorsabb lesz a kiüresített, nem működő, megmenthetetlennek bizonyult vállalkozások, vagyontalan cégek piacról történő kivezetése.
Szigorodik a cégvagyont eltüntető cégtulajdonosok és cégvezetők szankcionálása, továbbá bővül a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cégtulajdonosok elleni jogi fellépés lehetősége, erősödik a bíróság bírságolási jogköre, mert biztosítani kell, hogy felelősségre vonhatók legyenek azok a vezető tisztségviselők, cégtulajdonosok, akik mulasztásaikkal vagy más módon hozzájárultak a hitelezők megkárosításához.
Változnak a fizetésképtelenségi eljárásokra (csődeljárás, felszámolási eljárás) vonatkozó szabályok. A bíróság és a hatóság által alkalmazott szankciók szigorítása várhatóan növeli a hitelezői követelések megtérülését, így a közterhek beszedésének aránya is javítható, továbbá más hitelezők is nagyobb arányban jutnak a követelésükhöz. A módosítás másrészt azt is célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez.
(kormany.hu)
