Magyarország számára kiemelten fontos a közelségében fekvő Nyugat-Balkán biztonsága, ezért az év végén megszűnő afganisztáni nemzetközi erőből, az ISAF-ből felszabaduló erőit részben „visszaforgatja" a koszovói KFOR műveletbe - közölte Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök a NATO-országok vezérkari főnökeit összefogó Katonai Bizottság csütörtökön zárult kétnapos brüsszeli tanácskozásán.
Amint azt a vezérkarfőnök az MTI tudósítójának elmondta, Magyarország idén 180 fővel bővíti szerepvállalását a KFOR műveleteiben, ezen belül részképességekkel és egy manőver századdal járul hozzá a térség stabilizálásához.
Afganisztánban a magyar szerepvállalás tavaly mintegy háromszáz fővel csökkent, a nyugat-balkáni szerepvállalás pedig a 180 fős KFOR-bővítés után 545 fős lesz. A Nyugat-Balkánon nem csupán a koszovói NATO-művelet, hanem a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA uniós művelet keretében is tartózkodnak magyar katonák.
Jövőre, amikor Afganisztánban az ISAF helyébe új, immár nem harci feladatokra szánt, hanem kiképzésre, mentorálásra összpontosító nemzetközi misszió lép, abban Magyarország szükség esetén mintegy száz fővel kíván részt venni. Magyarország továbbra is tartja magát ahhoz, hogy mintegy ezer főt kíván különböző külföldi műveletekben alkalmazni.
Benkő Tibor az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly áprilisban uniós közvetítéssel létrejött szerb-koszovói megállapodás meghatározó jelentőségű ugyan Észak-Koszovó helyzetének rendezése szempontjából, ugyanakkor a meglévő politikai és etnikai problémák megnyugtató rendezése hosszú időbe telik. Ennek megfelelően - tette hozzá - a KFOR elrettentő célú jelenlétének további, immár harmadik létszámcsökkentése egyelőre nincs napirenden.
A NATO Katonai Bizottságának ülésén - a testület elnökének, a dán Knud Bartels tábornoknak, Dánia korábbi vezérkari főnökének az elnökletével - az afganisztáni és a koszovói műveleti helyzet mellett számos más kérdést is áttekintettek a tagállamok katonai vezetői. Így szó volt arról, hogy az új parancsnoki struktúra tavaly decemberben elérte a kezdeti műveleti képességet. A személyi feltöltés tekintetében Magyarország a váltásokkal 2013-ban teljesítette, és 2014-15-ben is teljesíteni fogja a szövetség elvárásait - közölte a Honvéd Vezérkar főnöke.
A vezérkari főnökök megvitatták a mediterrán párbeszéd helyzetét is. Benkő Tibor ezzel kapcsolatban megjegyezte: a menekültáradat veszélyére tekintettel Magyarországnak is érdeke a mediterrán térség nyugalma, stabilitása.
Szintén téma volt a Katonai Bizottság ülésén az úgynevezett kapcsolt erők kérdésköre. Az ISAF megszűnésével növekszik annak az igénye, hogy a különböző országok kapcsolt erőit az új parancsnoki szerkezetben is tudják vezetni, a csapatokat tehát közös kiképzéssel, felkészítéssel, gyakorlatozással kell összekovácsolni.
A magyar vezérkarfőnök beszámolt arról, hogy 2015-ben Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában Trident Juncture néven nagyszabású hadgyakorlatot tartanak, amelyen magyar katonák is részt vesznek. Magyarország ugyanakkor otthon, hazai környezetben is rendez majd egy - Bátor Harcos elnevezésű - külön gyakorlatot, amely kapcsolódni fog a Trident Juncture nemzetközi gyakorlathoz. Benkő Tibor úgy véli, hogy más országoknak is fel lehetne vetni, kapcsolódjanak be ebbe a magyarországi gyakorlatba.
Az MTI azon kérdésére, hogy - a magyar védelmi költségvetés 2015 után tervezett bővítése esetén - mi áll a fejlesztési prioritások élén, a vezérkarfőnök elsősorban az egyes katonák műveleti és túlélő képességének a fejlesztését, másodikként pedig a forgószárnyas repülő képesség - vagyis a helikopter-képesség - megtartását, illetve fejlesztését emelte ki.
(MTI)
