Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság elkészítette az intézeten kívüli szülést szabályozó rendelet tervezetét – jelentette be Szócska Miklós államtitkár december 20-án. Mint mondta, az ágazat vezetése ebben az esetben is szakított a korábban megszokott parancsvezérelt egészségpolitikával, s tabukat ledöntve az otthonszülés kapcsán több esetben is sajtónyilvános egyeztetéseket folytatott az érintett szakmai és civil szervezetekkel. Az eredmény jól példázza azt, hogy az egészségügy jelenlegi helyzetében, nehéz problémák kezelésében is csak a párbeszéd hozhat megoldást.

A tervezet szerint az intézeten kívüli szülészeti ellátást csak működési engedéllyel és felelősségbiztosítással rendelkező egészségügyi szolgáltató nyújthat, ami annyit jelent, hogy a szülés történhet a várandós nő otthonában vagy bármely más helyszínen, amennyiben az megfelel a tervezet szerint meghatározott higiénés körülményeknek és onnan a szülő nő háttérkórházba szállítása 20 percen belül megoldható. A tervezet nem szűkíti le az otthonszülés fogalmára az ellátást, hanem lehetőséget ad úgynevezett születésházak létrehozására is.

Szülést szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, illetve Európai Unióban elfogadott végzettségű bába vezethet le. Két olyan személy egyidejű jelenléte mindenképpen szükséges, aki rendelkezik újszülött, továbbá felnőtt újraélesztés tanfolyami bizonyítvánnyal.

A várandós személynek megfelelő tájékoztatás után a 36. hétig kell döntenie arról, hogy az intézményen kívüli szeretne szülni. Döntését az általa kiválasztott felelős személynek dokumentálnia kell. Dokumentálni kell azt is, hogy a védőnő és a háttérkórház értesítve lett.

A terhesgondozásnak a jelenleg működő rendszerben kell történnie.

A felelős személynek végig kell kísérnie a szülés folyamatát és a szakma szabályai szerint kell eljárnia az anya és az újszülött ellátásában.

A felelős személynek gondoskodnia kell az anti-D ellenanyag felírásáról, beszerzéséről és szükséges beadásáról, ellenőriznie kell a higiénés feltételeket, és dokumentációs kötelezettsége van a szülés alatt és utána, valamint igazolnia kell a szülés tényét.

A felelős személy dönt a háttérkórházba szállításról: bekísérési és dokumentáció-átadási kötelezettsége van. Ha nem áll fenn olyan kórállapot, amely a kórházba szállítást előzetesen szükségessé tenné, de a szülés közben fellépő komplikáció jellege életet, vagy egészséget súlyosan veszélyeztető, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor is fennáll a beszállítás kötelezettsége. Amennyiben előre nem látható ok esetén a háttérkórházba történő beszállítás akadályozott, akkor bármely más kórházba is be lehet szállítani a szülő nőt és az újszülöttet.

A felelős személynek értesítenie kell a védőnőt, el kell végeznie az újszülött vizsgálatát életének az első órájában, biztosítania kell az újszülött és az anya felügyeletét a szülést követő 6 órán keresztül, majd további négy napon át naponta kell ellenőriznie őket.

A gyermekorvosi vizsgálatot 24 órán belül kell elvégeznie. A BCG oltás beadását és a veleszületett anyagcsere betegségek szűrővizsgálatait a házi gyermekorvos intézi.

A védőnőnek a szülést követően 3 napon belül meg kell látogatnia az anyát és az újszülöttet, és meg kell győződnie a fenti intézkedések megtörténtéről. Ez egy plusz biztonsági elem a tervezetben.

Az ellátás nem finanszírozott esetnek minősül e jogszabályban meghatározott házi gyermekorvosi, védőnői, továbbá háttérkórház által biztosított egészségügyi szolgáltatás kivételével.

A rendelet-tervezet mellékletei részletesen szabályozzák az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és kizáró okait, a kórházba szállítás indikációit valamint a tárgyi és higiénés feltételeket.

A rendelet- tervezetet az államtitkárság még az idén közigazgatási egyezetésre küldi, és várhatóan április elején lép életbe.