Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 22.
Átlátható, egyszerű keretszabályozás készül a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatát, mely a civil szféra sajátosságaira figyelemmel kíván stabil, átlátható jogi környezetet kialakítani a nonprofit szektorban tevékenykedők számára. A jogszabálytervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
A kormány célja, hogy egy olyan keretjogszabály jöjjön létre, amely korszerű jogi keretek biztosításával támogatja a civil szektor további erősödését, valamint elősegíti a civil szervezetek működési környezetének fejlődését.
A törvénytervezet további célja, hogy irányt mutasson a bíróságok és egyéb állami, önkormányzati szervek, - civil szervezetekkel kapcsolatos – egységes jogalkalmazói gyakorlatának kialakításához, valamint csökkenteni kívánja a civil szervezetek adminisztrációs terheit, a jogi környezet átláthatóbbá, valamint alkalmazhatóbbá tételével egyidejűleg. Mindez, a jelenleg szerteágazó, különböző törvényekben fellelhető szabályok életben tartása helyett, egyetlen, jól strukturált keretjogszabályba történő integrálással érhető el.
A kormány szándéka, hogy a szabályozással a civil szervezetek számára egy új támogatási rendszer kialakítását kezdődjön meg. A cél, hogy a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe lépve az új civil törvénnyel létrehozott, Nemzeti Együttműködési Alap útján költségvetési forrásokat biztosítson a civil szervezetek számára. A forrást a szervezetek működéséhez, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok társadalmi szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására biztosítja.
A kormány elkötelezett a jogalkalmazás és jogkövetés emberközpontúvá tétele mellett, ezért pontos, világos, időszerű szabályok útján kívánja biztosítani a polgárok számára az alapvető egyesülési szabadság védelmét és gyakorlását.
Civil szervezetek véleményei, valamint a kormányzati elképzelések nyomán szakértői munkacsoportok dolgoztak ki a törvény végleges koncepcióját. A törvény célja, hogy az egyesülési jog körébe tartozó kérdéseket – a több mint húsz éves szabályozás helyett – egy új, a mai kor igényeinek megfelelő és a rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatait és jogfejlődését is tartalmazó norma rendezze. A törvény az európai uniós gyakorlatot is figyelembe véve foglalja össze az egyesülési jogra, és ez alapján létrejött szervezetekre vonatkozó általános és speciális szabályokat egyaránt.
HATÁRIDŐ HOSSZABBÍTÁS!
Meghosszabbított határidővel számítunk a civil véleményekre!
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló jogszabály-tervezetét, amely társadalmi egyeztetésre 2011. június 22-én megjelent a kormányzati honlapon. A minisztérium felelősen vette gondozásába az eddig beérkezett értékes változtatási javaslatokat, s a jogszabály végleges kialakításában beépíti a civil szervezetek hasznos, tartalmi kezdeményezéseit.
A kormányzat elkötelezett az állam és a civil szervezetek közötti hatékony együttműködés és partnerség kialakítása és megszilárdítása mellett, ezért egy, a civil szektor észrevételeire támaszkodó, széles körben egyeztetett törvénytervezetet szeretne az Országgyűlés élé terjeszteni. Ennek érdekében a társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidőt meghosszabbítja!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a véleményezési határidő 2011. július 4-ről 2011. július 11-re változik, a jogszabály-tervezet szövege, a célok, a felhívás tartalma változatlan.
Az észrevételeket a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. július 11. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 22.
NCA: egy hónappal több idő lesz a támogatás felhasználásról való elszámolásra
A Nemzeti Civil Alapprogramból támogatásban részesülő civil szervezeteknek egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre, hogy a támogatás felhasználásáról beszámoljanak – elkészült az erről szóló kormányrendelet-tervezet. A jogszabálytervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Kormányrendelet előírásai szerint minden civil szervezet, mely támogatásban részesül az Alapból, köteles a támogatás felhasználásáról az Alapprogram kezelő szervével kötött szerződés és a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint beszámolni tárgyév szeptember 30-áig. A KIM által előkészített módosítás szerint erre tárgyév október 31-éig lesz lehetőségük, vagyis egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre az érintetteknek.
A módosítás az Alapprogram források felhasználásának feltételrendszerét, támogatási rendszerét, kezelő szervének és testületeinek működését érdemben nem befolyásolja, viszont a támogatott szervezetek számára kedvezőbb feltételt eredményez.
Az észrevételeket a civiljog@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. július 4. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 7.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezete
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezete a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szolgáló hatályos szabályok megújításával az érintettek számára a kiszámítható és hatékony jogvédelmet, az adatkezelők számára az átlátható és követhető szabályokat, az állami szervek számára pedig a hatékony és jogszerű működés kereteit biztosítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy az erről szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, ezért az jelenleg nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése - szorosan kapcsolódva az alapvető jogok biztosáról szóló törvény tervezetéhez - megőrzi az adatvédelem és az információszabadság terén elért vívmányokat és az ezek felett őrködő új szervezetként az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozza a független Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Erre azért van szükség, mert Magyarország új Alaptörvényének VI. cikke független hatóság által rendeli ellenőrizni a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését. Emellett az Európai Unió Adatvédelmi Irányelve előírja a tagállamoknak, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását teljes függetlenségben eljáró hatóság felügyelje. Az ombudsmani hatáskör és eszköztár nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására, emellett az információtechnológia elterjedése, az ennek nyomán változó társadalmi szokások és a globalizáció által teremtett új helyzetben a hatóság jóval hatékonyabban fel tud lépni. A törvénytervezet alapján lehetővé válik, hogy a Hatóság személyes adatok jogszerűtlen kezelésének megállapítása után akár tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhasson. A tervezet létrehozza az adatkezelőkkel való szakmai kapcsolattartás új fórumát, a belső adatvédelmi felelősök konferenciáját, melyet a Hatóság elnöke vezet. Megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy a Hatóság díj ellenében adatkezelési műveleteket vizsgáljon felül, ezzel javul a joggyakorlat minősége és hatékonyabbá válik a hatósági működés. Fontos újítás az is, hogy a tervezett szabályozás átláthatóvá teszi az érintettek jogainak gyakorlását és biztosítja, hogy a Hatóság a jogsértések súlyának megfelelő figyelmet tudjon szentelni az egyes ügyeknek.
A törvény tervezete a tiszta közélet megteremtése érdekében továbbra is biztosítja az állami, önkormányzati működés, gazdálkodás átláthatóságát. Az Európai Unió nem kötelezi arra tagállamait, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot ugyanaz a hatóság ellenőrizze, amely a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülését is felügyeli. Ez modellválasztás kérdése és mivel Magyarország hagyományosan a közös modellt alkalmazza, ennek megfelelően a Hatóság el fog járni a személyes adatok kezelésével és a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos ügyekben is. A törvényjavaslat tervezete az információs jogokhoz sorolja be azt a kötelezettséget, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok nyilvánosságát az elektronikus közzététel útján proaktív módon is biztosítsák. Ezért az előterjesztés a saját keretei közé emeli az elektronikus információszabadságról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseit is.
A törvénytervezet a hatályos adatvédelmi törvény legutóbbi módosítása óta a joggyakorlatban felmerült problémákra is választ kíván adni, valamint az azóta keletkezett uniós jogharmonizációs kötelezettségeket is teljesíti a szabályozási területén.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 7.
Hatékonyabb védelmet biztosít az új, egységes biztosi rendszer
Az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény tervezete az új Alkotmányban foglalt jogalkotási felhatalmazás alapján az eddigi négy országgyűlési biztos helyett egy egységes biztosi rendszer szervezeti és működési szabályait határozza meg. Ezzel az eddigieknél hatékonyabb és koncentráltabb védelmet kapnak az alapvető jogok. Figyelemmel arra, hogy az előterjesztés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet, az jelenlegi formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megalkotására az Alaptörvény elfogadása miatt van szükség. Ennek tervezete meghatározza az alapvető jogok biztosára vonatkozó részletes szabályokat, így jogállását és javadalmazását, feladat- és hatásköreit, az eljárásának megindítására és vizsgálatának lefolytatására, valamint intézkedéseire vonatkozó rendelkezéseket.
A tervezet alapján az egy alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választja kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa - az Alaptörvénynek megfelelően - az Országgyűlés alapjogvédelmi szerve, a helyettesei az ő munkáját segítik. Az alapvető jogok biztosa a jogutódja is az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban marad, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lesznek az előterjesztés alapján.
A tervezet szerint a feladat- és hatáskörök között megjelenik, hogy az ombudsman ellátja azon nemzeti megelőző, ellenőrző jogvédelmi mechanizmus feladatait, amire kijelölik. Az ombudsman hatásköre bővül: eddig csak állami szerveket (hatóságokat) és közszolgáltatást végző szerveket vizsgálhatott, az új szabályozás azonban lehetőséget ad arra, hogy kivételesen eljárást indítson hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is (pl. cégek, bankok, társadalmi szervezetek). Akkor indíthat ilyen eljárást, ha feltehető, hogy súlyos alapjogsérelem áll fenn és természetes személyek nagyobb csoportját érinti. Ebben az esetben azonban vizsgálati jogosultságai korlátozottak, vizsgálat lefolytatását nem kérheti, helyszíni ellenőrzést nem folytathat, de felvilágosítást, tájékoztatást kérhet. Eljárása jelentéssel zárul, illetve kezdeményezheti az illetékes hatóságok eljárását. A tervezet előírja a vizsgált hatóság együttműködési kötelezettségét, valamint azt, hogy a vizsgálattal nem érintett szervek is kötelesek közreműködni, az ombudsman munkáját támogatni. Az együttműködés hiánya esetén ezt az ombudsman éves jelentésében külön jelezheti.
A tervezet figyelemmel van az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira (pl. közszolgáltatást végző szerv fogalmának meghatározása), valamint számos helyen pontosít a hatályos törvény rendelkezésein (pl. jelentésre vonatkozó szabályok).
Az előterjesztés kapcsolódik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény tervezetéhez, mivel a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülését a jövőben - adatvédelmi biztos helyett - független hatóság ellenőrzi majd.
Az észrevételeket a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 6.
Beszámíthatóvá válik a joggyakorlati időbe a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj programban töltött idő
A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításának tervezete még szélesebb körben számítja be a pályakezdő ösztöndíjasok gyakorlati idejét a jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlati időbe, azzal, hogy elfogadhatóvá teszi a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program keretében eltöltött, jogi képesítéshez kötött gyakorlati időt is. Az erről szóló előterjesztés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített tervezet, jelenleg nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A rendeletmódosítás tervezetével a közigazgatási szakmai gyakorlatot biztosító ösztöndíj program még vonzóbb perspektívát jelenthet a nyelvtudással bíró fiatal tehetséges jogászoknak valamint hosszú távon biztosítja a kormánytisztviselői és köztisztviselői kar komoly szakmai gyakorlattal és ismeretekkel bíró, professzionális munkaerő-utánpótlását is.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. június 14. napjáig.