Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 3.
Rugalmasabban szabályozza a jogi szakvizsgát az új kormányrendelet
A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet, ugyanis az számos ponton nem alkalmazkodik a jogalkotás mai elvárásaihoz és a kor tudományos, társadalmi, gazdasági igényeihez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányrendelet-tervezete szerint a szakvizsgára vonatkozó szabályozás továbbra is egységes marad, ugyanakkor sokkal rugalmasabbá válik. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, ezért annak tartalma változhat.
A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik: három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek.
Eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.
A rendelet 2012. január 1-vel lép hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehet majd vizsgázni.
A tervezet meghatározza továbbá a jogi szakvizsgára történő jelentkezés módját, a szakvizsga lefolytatásának rendjét, az egyes vizsgarészeket, a szakvizsgázással kapcsolatos részletszabályokat (pl. vizsgadíj befizetése, vizsgaismétlés, a vizsgahalasztásának és kimentés szabályai, a vizsgán szerezhető érdemjegyek, a vizsgázó korábban megszerzett végzettsége elismertethetőségének lehetősége) valamint a vizsgáztatásban közreműködő bizottságok felépítését és működésének szabályait.
Az észrevételeket az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 14-ig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 19.
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról
A miniszterelnök által szeptember 12-én bejelentett Hatpontos Országvédelmi Tervnek megfelelően szigorodik a Büntető törvénykönyv is az uzsorázás visszaszorítása érdekében.
A kormány elkötelezett a társadalom vagyoni viszonyait messzemenően befolyásoló, az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett, amelynek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása.
Ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemei közül hagyják el az üzletszerű elkövetési módot, azt a jövőben minősítő körülményként határozzák meg. Ugyanis az „üzletszerűség” nem állja meg a helyét sok esetben, miközben az adósnak okozott kár nagyon is drámai. Például előfordulhat olyan eset is, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe a kölcsön nyújtásával egyidejűleg aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. A jövőben az üzletszerűséget minősítő körülményként határozná meg a tényállás, és ötévi szabadságvesztéssel rendelné büntetni.
A javaslat szerint hasonlóan a korrupciós bűncselekményekhez, uzsora ügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetővé tételét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy korlátlanul enyhíthető lenne a büntetése annak, aki még az előtt bejelenti az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyésznek közérdekű keresetindítási joga van, ez azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. Ez azért fontos, mert most bár a Ptk. is rögzíti, hogy uzsorázás szerződések semmiségét lehet kezdeményezni, de épp az uzsorázás természete (a megfélemlítés) miatt kevés ember jut el odáig, hogy bíróság elé vigye az ügyet.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 16.
Az államnak kiemelt célja a civil szféra megerősödéséhez szükséges jogszabályi környezet megteremtése, s e cél megvalósítását segíti a civil szervezet nyilvántartásának megújítása, s ezzel egy közhiteles, az interneten ingyenesen elérhető nyilvántartás megteremtése. Legalább ilyen fontos egy modern, az elektronikus úton történő eljárást is lehetővé tevő eljárásrend kialakítása. Az új eljárásrend részletes szabályaival biztosítja, hogy a szervezetek, illetve alapítóik tisztában legyenek eljárási kötelezettségeikkel, az eljárásra irányadó határidőkkel.
A törvényjavaslat tehát azt szabályozza, hogy milyen eljárásrendben, hogyan alakíthatóak egyesületek, alapítványok, egyéb szervezetek. Az időszerű eljárás érdekében a törvényjavaslat elektronikus útra tereli a bírósági eljárást, az ügyek gyors intézésének lehetőségét biztosítva ezzel.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. szeptember 30. napjáig.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. szeptember 8.
Szigorúbb szakmai és társadalmi elvárások érvényesülhetnek egyes büntető vonatkozású törvényekben
A kormány célja, hogy a hatályos büntető tárgyú törvények a szakmai és társadalmi elvárásoknak is sokkal inkább megfeleljenek, ennek érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előkészítette egyes büntető vonatkozású törvények módosítását, mely 18 témában módosítaná a Büntető Törvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló törvényt és ehhez kapcsolódóan más jogszabályokat. A tervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának, az jelenleg a közigazgatási egyeztetés folyamatában van.
Az Alaptörvény megalkotása, jogalkalmazási tapasztalatok, egyes európai uniós jogforrások előírásai és az Alkotmánybíróság határozatai nyomán az előterjesztés 18 témában (64 szakasz) javasolja módosítani a Büntető Törvénykönyvet, és egyéb a büntetőeljárásról szóló kapcsolódó, összesen 13 jogszabályt a következő témákban:
- a közélet és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények tényállásának és elévülési szabályainak módosítása, valamint befolyás vásárlása elnevezéssel új tényállás beiktatása,
- a jogszerűtlenül hazánkban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi felelősségének megteremtése bizonyos feltételek esetén,
- a fogvatartottak választójogára vonatkozó szabályok módosítása úgy, hogy a választójog gyakorlásából csak az lesz kizárva, akit a bíróság jogerősen eltiltott a közügyek gyakorlásától,
- a fogvatartottak munkáltatására vonatkozó szabályok módosítása,
- azon bűncselekmények meghatározása, amelyek esetében kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége,
- a szabadságvesztés végrehajtása során az enyhébb végrehajtási fokozatba helyezés szabályainak módosítása,
- a biztonsági intézkedés elrendelésének eljárási rendjére, a döntés alaki követelményeire vonatkozó, valamint a hatékony jogorvoslatot biztosító szabályozás megteremtése,
- a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje kezdő időpontjának egyértelmű meghatározása,
- az elkobzás alá eső ingatlan biztosítására, a dolgok lefoglalására és a lefoglalt dolgok megőrzésére vonatkozó szabályok módosítása,
- az elővezetés költségeinek viselésére kötelezett személy egyértelmű meghatározása, és a költségek megfizetésének méltányosság alapján történő elengedésére vonatkozó szabályok meghatározása,
- a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén történő megszüntetése következtében a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok módosítása,
- AB határozatban feltárt hiányosságok nyomán a kártalanítás szabályainak pontosítása,
- a kábítószer lefoglaláskori pontos mennyiségének megállapításához a THC (tetrahidro-kannabinol) esetében a tiszta hatóanyag-tartalom helyett a jövőben a teljes (totál) THC-tartalom mérése lesz irányadó,
- a büntetőeljárás során a fogyatékkal élő terhelt mellett a jövőben a fogyatékkal élő sértett is térítésmentesen jogosult tolmács igénybevételére, ezen költségeket a módosítást követően a sértett esetében is az állam viseli,
- a törvény hatályba lépése után a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség eljárásához, illetve a nyomozó hatóság feladatai ellátása érdekében elektronikus dokumentumként szolgáltatott, illetve kiállított hiteles tulajdonilap-másolat egyértelműen díjmentessé válik.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. augusztus 25.
Egyszerűbbé válik a cégek közleményeinek Cégközlönyben való megjelentetése
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelettervezete egyszerűbb ügyintézést és jelentős könnyebbséget biztosít a közvetlen közlemények közzétételére kötelezett szervezeteknek és ezek képviselőinek. Felhívjuk a figyelmét, hogy rendelettervezet még nem végleges, így az - ebben a formájában - nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A kormány a hazai vállalkozások versenyképességének javítása érdekében vállalta a vállalkozásokat sújtó bürokrácia-csökkentését, a KIM által készített jogszabálytervezet is ezt a célt szolgálja.
A készülő új jogszabálynak köszönhetően lehetővé válik, hogy a Cégközlönyben való közzétételre közvetlenül kötelezett cégeket és más szervezeteket képviselő ügyvédek, felszámolók, egyéb képviselők is befizethessék a költségtérítést. A közzétételre kötelezett cég vagy egyéb szervezet azonosítása a jövőben az átutalási megbízás vagy a fizetési számlára történő készpénz befizetési szelvény „közlemény” rovatában a cég vagy egyéb szervezet neve és cégjegyzékszáma alapján történik.
A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet és a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet módosításának tervezete kiterjeszti azok körét, akik a közvetlen közlemény Cégközlönyben való közzétételéért fizetendő költségtérítés befizetésére jogosultak.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szerint az önkormányzatok egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását – a Belügyi Közlöny és a Cégközlöny helyett – a továbbiakban a Hivatalos Értesítőben illetőleg helyben szokásos módon kell közzétenni. Ezért a közlemény közzétételére nem a Cégközlönyben kerül sor, így a rendelettervezet hatályon kívül helyezi a közzétételi költségtérítés befizetésére vonatkozó rendelkezést.
A rendelettervezethez kapcsolódó észrevételeket 2011. szeptember 6-áig, a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.