Az 1985-ben a Benelux államok, Franciaország és Németország által aláírt Schengeni Megállapodás, majd az 1990-ben aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezmény rendelkezik az aláíró államok belső határain folytatott ellenőrzések eltörléséről, meghatározza a külső határokon alkalmazott ellenőrzések közös szabályait, és bevezeti azokat a kísérő intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a belső határellenőrzések megszüntetését. A Schengeni Megállapodáshoz tartozó tagállamok, társult tagok köre folyamatosan bővült. Az 1997-ben aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés a schengeni rendszert, az azzal kapcsolatos rendelkezéseket az Európai Unió alapszerződésének részévé tette. 2007. december 21-től Magyarország is teljes jogú tagja a schengeni térségnek.

Az EU Terrorizmus Elleni Stratégiája négy pillérre épül: megelőzni az emberek terroristává válását, megvédeni az állampolgárokat és a létfontosságú infrastruktúrát, üldözni a terroristákat, megakadályozni terveiket, és koordinált választ adva felkészülni a terrortámadások következményeinek kezelésére és minimalizálására. Magyarországon a terrorizmus elleni küzdelemnek a belső biztonságra vonatkozó aspektusával a Belügyminisztérium, alárendelt szervei, illetve kifejezetten a Terrorelhárítási Központ (TEK) foglalkozik. A TEK felállítása megfelel annak az uniós ajánlásnak, amely arra buzdítja a tagállamokat, hogy a fellépés hatékonyságának növelése érdekében hozzanak létre egy országos szintű, terrorizmus elleni koordinációs központot.

A Belügyminisztérium az alábbi tárgyú nemzetközi szerződések megkötését koordinálja: 1. rendészeti együttműködés: a bűnüldöző szervek közötti együttműködést szabályozzák a közrend védelme érdekében a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése területén; 2. a határforgalom ellenőrzése, határátkelőhely létesítése: a határforgalom ellenőrző szervek együttműködésének elveit és szabályait tartalmazzák, megállapítják továbbá a határátkelőhelyek helyét, a használat rendjét, a nyitva tartás idejét, valamint a forgalom jellegét; 3. az államhatár rendje és az államhatár megjelölése: céljuk az államhatár rendjének megóvása és a határrend-sértések megelőzése, illetve az államhatár megjelölésére, láthatóságára, a határjelek karbantartására vonatkozó elvek rögzítése; 4. önkormányzati együttműködés: céljuk a határ menti kapcsolatok fejlesztése és kibővítése, a közös gazdasági, kulturális és társadalmi érdekekre figyelemmel; 5. katasztrófavédelmi együttműködés: megteremtik a katasztrófák megelőzése, a következmények mérséklése és felszámolása érdekében történő együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás jogi kereteit; 6. idegenrendészet, menekültügy: az EU hatáskörébe tartozó területeket nem érintve tartalmazzák a beutazás és a tartózkodás szabályait, valamint az ország területén engedély nélkül tartózkodó személyek hazatérésének megkönnyítését célozzák; 7. terrorizmus elleni fellépés: multilaterális egyezmények, amelyek a terrorcselekmények megelőzése, visszaszorítása és megszüntetése érdekében jogi és gyakorlati intézkedések megtételét írják elő a Szerződő Államok számára.