Az adóalany kérelmére indult eljárásban az adóhatóság kiadja az illetőségigazolást. Az illetőségigazolás lényege, hogy igazolja a magánszemély, vagy a társasági adó alanyának belföldi illetőségét, ami alapvető fontosságú adózási kérdés. Az illetőségigazolás bemutatását a hazai és a nemzetközi gazdasági élet szereplői a helyes adózási mód megválasztása érdekében kérik az üzleti partnereiktől. Jellemzően a kettős adózásról szóló egyezmények alapján a belföldi illetőség igazolását a külföldi felhasználók részére kérik az adózók. Csak a NAV rendelkezik azokkal az egyébként adótitok tárgyát képező adatokkal, melyek alapján az igazolás kiállítható.
A jelenleg hatályos jogszabályok is széles körben biztosítják a kérelem benyújtásának lehetőségét. A kérelem benyújtható elektronikusan – ügyfélkapun keresztül –, postai úton, illetve személyesen (országosan 22 központi ügyfélszolgálaton – a megyeszékhelyeken és a fővárosban 4+1 helyen – 77 kirendeltségen és 19 ügyfélszolgálati helyen), ennek további kiterjesztése nem indokolt.
Jogosultak köre
A kérelem benyújtása az adózó döntésétől függ. A személyi jogosultság (képviselet) vizsgálatát az elektronikus kérelem benyújtásakor a rendszer automatikusan vizsgálja – további automatizálásra nincs lehetőség.
A személyes kérelem benyújtásakor a személyi jogosultság (képviselet) vizsgálatát az ügyintéző végzi el az adózó jogszabályban felsorolt okmányai és a NAV nyilvántartásában szereplő adatok összevetése alapján.
Az adózó bármilyen – a saját hatáskörben vizsgálandó tartozás megállapítást kivéve – jogcímen, vagy akár jogcím feltüntetése nélkül is terjeszthet elő adóigazolási kérelmet.
A fenti okok miatt a jogosultsági szempontok további egyszerűsítésére nincs szükség, illetve az ügy komplexitása miatt nincs is lehetőség.
Szükséges iratok
Az adózó azonosításához és eljárási jogosultságához szükséges iratok.
Nyomtatványok
A NAV egyedi döntéssel új nyomtatvány és kitöltési útmutatót készített, amely jelentősen javítja a proaktív tájékoztatást. Ez az IGAZOL nyomtatvány, amely az adózók számára elérhető 2013. január 1-jétől.
Az eljárás költsége
3000 forint tételes általános eljárási illeték.
Ügyintézés helye
A jelenleg hatályos jogszabályok is széles körben biztosítják a kérelem benyújtásának lehetőségét. A kérelem benyújtható elektronikusan – ügyfélkapun keresztül –, postai úton, illetve személyesen (országosan 22 központi ügyfélszolgálaton – a megyeszékhelyeken és a fővárosban 4+1 helyen – 77 kirendeltségen és 19 ügyfélszolgálati helyen), ennek további kiterjesztése nem indokolt.
Ügyintézési idő
Az ügyintézési határidő 6 napra csökken.
Az ügyben közreműködő szakhatóság
Nincs.
Jogszabályok
- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (díjat ez tartalmaz)
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
- Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII.29.) PM rendelet
Jogorvoslati lehetőségek
Az Art. 123. §-a szerint "az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.
A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is."
Továbbá az Art. 136. § (1) bekezdése szerint "az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz."
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
