Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 266. §-a módosította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 85/A. §-át.

A módosítás alapján ha jogszabály együttes adóigazolás (adó-, vám-, illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás) benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adóhatóság az adózót az együttes adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján, vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.

Az Art. 36/B. § alapján az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti.

Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli.

A fentiek alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózó szempontjából az ügy megszűnik, a továbbiakban ameddig a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, együttes adóigazolást (adó-, vám-, illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás) nem kell sem igényelnie, sem bemutatnia, amennyiben arra jogszabály kötelezné.

Jogosultak köre

A kérelem benyújtása az adózó döntésétől függ. A személyi jogosultság (képviselet) vizsgálatát az elektronikus kérelem benyújtásakor a rendszer automatikusan vizsgálja – további automatizálásra nincs lehetőség.

A személyes kérelem benyújtásakor a személyi jogosultság (képviselet) vizsgálatát az ügyintéző végzi el az adózó jogszabályban felsorolt okmányai és a NAV nyilvántartásában szereplő adatok összevetése alapján.
Az adózó bármilyen – a saját hatáskörben vizsgálandó tartozás megállapítást kivéve – jogcímen, vagy akár jogcím feltüntetése nélkül is terjeszthet elő adóigazolási kérelmet.

A fenti okok miatt a jogosultsági szempontok további egyszerűsítésére nincs szükség, illetve az ügy komplexitása miatt nincs is lehetőség.

Szükséges iratok

Az adózó azonosításához és eljárási jogosultságához szükséges iratok.

Nyomtatványok

A NAV egyedi döntéssel új nyomtatvány és kitöltési útmutatót készített, amely jelentősen javítja a proaktív tájékoztatást. IGAZOL nyomtatvány került vezetésre, amely az adózók számára 2013. január 1-jétől elérhető.

Az eljárás költsége

3000 forint tételes általános eljárási illeték.

Ügyintézés helye

A jelenleg hatályos jogszabályok is széles körben biztosítják a kérelem benyújtásának lehetőségét. A kérelem benyújtható elektronikusan – ügyfélkapun keresztül –, postai úton, illetve személyesen (országosan 22 központi ügyfélszolgálaton – a megyeszékhelyeken és a fővárosban 4+1 helyen – 77 kirendeltségen és 19 ügyfélszolgálati helyen), ennek további kiterjesztése nem indokolt

Ügyintézési idő

Az ügyintézési határidő 6 napra csökken.

Az ügyben közreműködő szakhatóság

Nincs.

Jogszabályok

• Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
• A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (díjat ez tartalmaz)
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
• Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII.29.) PM rendelet

Jogorvoslati lehetőségek

Az Art. 123. §-a szerint "az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.

A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is."
Továbbá az Art. 136. § (1) bekezdése szerint "az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz."

(Nemzetgazdasági Minisztérium)