A korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be a kereskedők az első negyedévben, amely egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének.

2014. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest 29%-os, 17 milliárd forintos fizetendő áfa növekedésről adtak számot bevallásaikban a kiskereskedelmi szektor kiemelt, az áfa csalásokkal leginkább érintett szakágazatai. A teljes kereskedelmi szektor 55 milliárd forinttal (15%-kal) teljesített jobban a 2013. év azonos időszakának adataihoz képest.

A jelentősen megnőtt, fizetendő áfa kötelezettségben szerepet játszik, hogy a pénztárgépek bekötése az első negyedévben folyamatosan emelkedett. Az online pénztárgépek száma 2014 május közepén elérte a 100 ezret. A kereskedelmi szektor egészében tapasztalt jelentős növekedés arra utal, hogy a kiskereskedelmi értékesítések fehéredése közvetetten a termelési-értékesítési lánc egészére  is továbbgyűrűzik. Minden láncszem (a beszerzések is) értékesítése legálissá válik. A kiskereskedelmi szektor fehéredése hozzájárul a számlaadás elmulasztására épülő csalástípusok visszaszorulásához.

Az online pénztárgépeknek köszönhetően  a NAV pontos képet kap a kereskedők tevékenységéről, ezáltal könnyen felfedezhetővé válnak a visszaélési sémák, a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások. A számlaadás elmulasztására épülő csalástípusok visszaszorítása elemi érdeke az országnak, hiszen az adók megfizetése, beszedése elengedhetetlen  az állam működtetéséhez, a közfeladatok ellátásához, a jóléti kiadások finanszírozásához, vagyis az adóbevételek védelme és növelése nemcsak a kormányzat, hanem a nemzet egészének érdeke.

A tárca számos intézkedést hozott a pénztárgépcsere minél gördülékenyebb megvalósulása érdekében. Többek között az üzemeltetők részére hosszú időn keresztül biztosított gépenként 50 ezer forintos állami támogatást, illetve az új berendezések gyártásának felgyorsítása érdekében is számos lépést tett. Ilyen kezdeményezés volt a gyártáshoz biztosított kedvezményes állami hitel, az állami kezességvállalás nyújtása a kedvezőbb hitellehetőségek eléréséhez, valamint a de minimis támogatás ajánlata. Tekintettel a számos - nemzetközi szinten példátlan - kedvezményre, a rendelet újabb módosítása nem várható. Azok a vállalkozók, akik a forgalmazói visszajelzések alapján tudatosan és szándékosan késleltetik az online átállást, szankciókra számíthatnak, amely akár az üzlethelyiség bezárása is lehet.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)