Orbán Viktor miniszterelnökkel Kocsis Éva beszélgetett a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában.

– Jó reggelt kívánok, fél nyolc múlt 6 perccel, sertés áfa, családtámogatások, európai láttam a magyar gazdaságról, ezekről is szó lesz a következő szűk fél órában. A stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök. Jó reggelt kívánok!

– Jó reggelt kívánok a kedves hallgatóknak.

– Sertés áfa, kezdjük ezzel. 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő- és a félsertés áfája, több szektort is érint a döntés. Nyilván a kis- és közepes vállalkozásokon át a sertéstartókon keresztül a fogyasztókig sok mindenkit. Hogyan?

– Felgyorsultak az események. Általában, mint minden szakmának, a mienknek is megvan a maga ritmusa, az építőiparnak éppúgy, mint a pedagógiának. Ugye, a politika ritmusát a költségvetés gyorsítja fel, hiszen mindig az ősz vége fele kell elfogadnunk azt a gazdálkodási tervet, amely az előttünk álló évben, most tehát 2014-ben meghatározza, hogy mi fog történni a magyar gazdaságban. Most ennek a nehezen követhető mennyiségű történésnek egy fontos része ez a sertés áfa-csökkentés. Itt fontos dolog, hogy egy kérdést tisztázzon. A sertés áfa mostani csökkentése a munkahelyvédelmi akcióterv része, és nem pedig a szociális intézkedéseknek a része. Ez tehát nem a rezsicsökkentéshez tartozik. Ezt azért fontos mondanunk, mert ettől az áfa-csökkentéstől, amely az élő- és a félsertésekre vonatkozik, munkahelyek megmentését reméljük. Valamelyest talán az ár is csökkenhet, talán és valamelyest, még mi magunk sem tudjuk ezt pontosan, hiszen ilyen még nem volt Magyarországon, de valójában nem a fogyasztói árakat csökkentő áfa-csökkentésről beszélünk, hanem az adott termelésben, a mezőgazdaságban dolgozó emberek munkahelyének a megvédéséről. Aki nem tart sertést, nem ismeri ezt a problémát, talán egy mondatot megér, hogy olyan mértékben kerültek versenyhátrányba a becsületesen gazdálkodó magyar vállalkozók és gazdák, hogy ezt már nem lehetett az összeomlás kockázata nélkül folytatni. Ezért akik áfát csaltak, az élősertés és félsertés előállításánál áfát csaltak, vagy importból hozzák be a Magyarországon előállított sertések helyett az alapanyagokat, nos, az ő versenyelőnyük a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására nagyon megnőtt. Ez a mostani áfa-csökkentés igazságot tesz, ugyanis a becsületesen, a szabályokat betartva gazdálkodó magyarok számára esélyt ad arra, hogy ők legyenek sikeresek. Ezért megmaradhat majd a munkahelyük, talán az ár is csökken valamelyest, de ahhoz, hogy majd egyszer a sertéshús áfáját a polcokon, a pultokon is csökkenteni tudjuk, ahhoz egy másik intézkedésre lesz szükség, de ahhoz csak akkor kezdhetünk hozzá, hogyha már ennek az intézkedésnek a hatásait látjuk. Ez rendkívül bonyolult operáció, régi törvény az én szakmámban, hogy akinek szike van a kezében, márpedig a kormánynak szike van a kezében, az ne kapkodjon, ne hadonásszon, hanem tervszerűen, lépésről lépésre haladjon.

– Az fontos cél, hogy fehéredjen ez a szektor, de ez azt is jelenti, hogy bevételkiesés fog történni a másik oldalon. Mi a garancia arra, hogy a fehérítés behozza a hiányt?

– Én magam is sokat hezitáltam azon, hogy vajon egy ilyen lépésnek lesz-e bevételcsökkentő hatása. A kormány is emlékeim szerint legalább négy alkalommal mérlegelte ezt a kérdést. Tanulmányokat rendeltünk meg, szakértőket hallgattuk meg, és úgy látjuk, hogy a bevételcsökkenés kockázata csekély, ezért mertünk belevágni ebben a lépésbe. Azért mondtam, hogy most várjuk meg, hogy ennek mi lesz a valódi hatása, egy tanulmány tanulmány, a szakértő szakértő, az élet meg az igazság, tehát meg kell várni a valós igazságból származó információkat, és utána lehet majd továbbhaladni.

– Miért pont a sertés?

– Hogy ismét a szakértőkre, tanulmányokra meg a gazdák érdekképviseleti szervezeteire hivatkozzak – ők azért már közel vannak az élethez – azt mondták, hogy ez a legfontosabb. Tehát ez az ágazat, amely a leginkább szenved attól, hogy import alapanyaggal kell versenyezni, vagyis az Ön által elfogyasztott, feldolgozott húsipari termékekben nagy valószínűséggel a külföldről behozott sertéshús aránya rendkívül magas, miközben itthon meg a magyar vállalkozók tönkremennek, a magyar sertéstartók tönkremennek. Ezen próbálunk most változtatni.

– Amikor ezt bejelentette a vidékfejlesztési miniszter, akkor azt mondta, hogy ez az áfa-csökkentés gyakorlatilag az élelmiszerek áfa-csökkentésének az első lépése. Mi a következő?

– Én is ezt akartam mondani. Jobban szeretek arról beszélni, amit már megcsináltunk, mint arról, amit majd egyszer szeretnénk. Tehát ha már most megindultunk egy úton, előbb beszéljünk arról, hogy ezt a döntésünket hogyan tudjuk jól kivitelezni, és majd utána kezdjünk egy másik diskurzust arról, hogy egyébként hogyan haladjunk tovább. Ugye, a magyar embernek van egy olyan problémája, ez sok szakmában nagyon előnyös, a politikában inkább hátrányos, tehát hogy amikor kigondolt valamit, még mielőtt végrehajtotta volna, már azt gondolja, hogy túl van rajta, és már megy tovább az agya, már a következő lépésen jár az esze, holott még ezt nem hajtottuk végre. Ebből ez a szalmaláng természete is a magyaroknak, hogyha kigondoltuk, azt gondoljuk, hogy elvégeztük; ez nem így van. Most kigondoltuk, döntöttünk, és most, mondjuk, úgy, hogy német precizitással le kell vezényelnünk ezt a döntést, és utána mehetünk egy lépéssel tovább.

– És hogyan kell ezt jól levezényelni?

– Ugyanis a biliárdban is az a szabály, hogy az egyik lábnak mindig a földön kell lenni, ez a politikában is fontos szabály.

– Hogy lesz az egyik láb a földön? Azt mondta, hogy az a lényeg most, hogy jól kivitelezzék ezt.

– Ugye, miután megvan a döntés, a kormánynak ilyenkor az az ésszerű magatartása, hogyha az adott ágazatban dolgozó érdekképviseletekkel szoros együttműködésben közösen követjük a fejleményeket. Megbízható, valóságos információkra van szükség. Ugye, a parlament messze van a disznóólaktól, és ezt a távolságot át kell hidalni. Ezt úgy lehet áthidalni, hogy a politikusok, leginkább az agrárminiszter folyamatosan és rendszeresen kapcsolatot tart a valóságos életben dolgozó emberekkel, és az ő visszajelzéseik alapján alakítja, alakítjuk a politikánkat.

– A másik friss döntés, hogy változna, és ez a gyed extra. Egyéves kor után visszamehet a munkába a gyes mellett az anyuka, testvér születése mellett is megmaradnak az ellátások. Jön a diplomás gyed, és kismamákat foglalkoztatók könnyítései is életbe léphetnek. Ez elsősorban gazdasági vagy családpolitikai döntés?

– Ez néhány olyan döntés most itt egy csokorban, amire amikor a kormányülésen a döntést meghoztuk, mindannyian nagyon büszkék voltunk. Ugyanakkor itt, a nyilvánosság előtt el kell mondanom, hogy a spiritus rectora, ha úgy tetszik, tehát az igazi mozgatórúgója, vagy ahová az érdemeket igazából címezni kell, nem a kormány. Ugyanis korábban mi már felállítottunk egy demográfiai munkacsoportot, ezt Révész Máriusz parlamenti képviselőtársam vezeti. Most már lassan talán két éve is dolgozhatnak, és ezeket a javaslatokat mind ők dolgozták ki. Még ezen túl sok más javaslatot is egyébként. Tehát nekünk van egy olyan gondolattermelő munkacsoportunk vagy bizottságunk, demográfiai munkabizottságunk, amely a kormány elé hozzá ezeket a javaslatokat. Néhány hónappal ezelőtt meg is hívtuk Máriusz képviselőtársamat kormányülésre, bemutatta ezeket a javaslatokat, és amiket ebből pénzügyi értelemben megvalósíthatónak véltünk, azokat most igyekeztünk összeilleszteni logikus rendbe, és a költségvetés keretében beterjesztettük a Ház elé. Itt vagyunk most. Nézze, olyan sokat érvelni ezek mellett az intézkedések mellett nem kell, mert akinek józan esze van, meg volt már az életében gyereke, vagy szeretné, ha gyereke lehetne, tehát családban képzeli el az életét, rögtön ki tudja számolni, hogy ez számára fantasztikus távlatokat nyit ki ahhoz képest, amilyen nehézségekkel küszködött eddig. Természetesen ezzel nincsen minden megoldva, de az a körülmény – ami az anyukáknak elég gyakori –, hogy még mielőtt három éves lenne az első gyermek, szül egy másodikat is, és ezzel elvesztette az első gyermek után három évre járó gyedét, és ez most nem így lesz, ez egy új horizont. Vagy az, hogy az egyetemisták lényegében ki voltak szorítva ebből a rendszerből, és most a diplomás nők is ésszerűen tudnak tervezni, és nem maradnak magukra, kapnak egy állami támogatást, ha családtervezésről gondoskodnak, illetve gondolkodnak. Szóval azt hiszem, hogy az, hogy vissza lehet menni a gyed mellett dolgozni, ha valaki úgy dönt a gyermek egyéves kora után, és megkapja a gyedet is, meg megkapja a munkabérét is, ezek szerintem örömteli – hogy mondjam – és előremutató kezdeményezések, és nagyon hálás vagyok a Révész Máriusz vezette demográfiai munkabizottságnak, hogy a kormányt döntési helyzetbe hozta.

– Azt mondta, hogy fontosak a körülmények is ennek a bevezetésében. Mikre gondol? Vannak, amiket meg kell valósítani ahhoz, hogy ez igazán hatékony legyen ez az intézkedés?

– Ez megint egy olyan jelentős, a mindennapi élethez kötődő és az emberek életét reményeink szerint segítő intézkedéscsomag vagy akcióterv, amelynek a pontos hatásait nehéz kiszámolni. Tehát a demográfiai munkacsoport, ahol a családosok érdekvédelmi szervezetei is mind helyet foglaltak, készítettek becsléseket, hogy ez körülbelül milyen költségvetési hatásokkal jár, hány embert érint, mennyien fogják igénybe venni, milyen akadályok maradnak fent, hogy minden anyuka igénybe tudja ezeket az intézkedéseket venni. Tehát ezeket még csak a becslés szintjén ismerjük, most bevezetjük ezt január 1-jétől, szerintem fél, egy év elegendő lesz arra, hogy a hatásait lássuk, és a következő költségvetési évben már le is tudjuk vonni a következtetéseket, és ott, ahol szükséges, tudunk javítani, illetve továbbléphetünk. Mindenek a hátterében – sertés-áfa, gyed extra – azért összességében a gazdaság javuló teljesítménye áll. A gazdaság javuló teljesítménye mögött pedig nem Hókuszpókusz áll, hanem a magyar emberek, az ő jó minőségű, és az európai átlagot meglehetősen meghaladó mennyiségű munkája. Tehát ha a magyar emberek az elmúlt három évben nem vállalták volna az egész gazdasági rendszer átalakításával járó változásokat, akkor ma ezekről az intézkedésekről nem beszélnénk, akkor arról beszélnénk, hogy az IMF mennyi pénzt visz ki az országból, azokhoz az országokhoz tartoznánk, ahol el kell adni a közvagyont, holott mi most azt éppen képesek vagyunk gyarapítani, akkor nem gyed extráról beszélnénk, hanem megszorításról meg pénzelvételről. Csak azért lehetséges mindez, mert sikerült kölcsönösen megnyernünk egymást az ország vezetőinek és az embereknek, kölcsönösen sikerült megnyerniük egymást a gazdaság átalakítására, belevágtunk és megcsináltuk. És ennek a következménye az, hogy ma ilyen témákról beszélhetünk a magyar költségvetés kapcsán. A magyar költségvetés kapcsán 2010 előtt, mielőtt ez az új szövetség létrejött volna, arról beszéltünk, hogy kitől mennyi pénzt fognak elvenni, hol szorítanak meg, és ki jár rosszabbul. Ez egy egész más beszélgetés most.

– A magyar gazdaságról Brüsszel is véleményt mondott, pontosan az Európai Bizottság elkészítette a prognózisát. Hogyha visszatekintünk az elmúlt évekre, azért ebben voltak különbségek a magyar és a brüsszeli számítások között, most egybeesnek. Pusztán az a tény, hogy összecsengenek ezek a számok, eredmény?

– Hívhatjuk különbségnek is, ahogy Ön nagy udvariasan tette ezt. De én emlékszem, hogy ott álltam az Európai Parlament küzdőterén, és üvöltöző, dagadt nyakkal ordibáló, a vértolulásos életvesztés határán egyensúlyozó képviselőket láttam magam körül, akik minden lehetséges, valós és valótlan okból támadták Magyarországot. Ezt nevezhetjük véleménykülönbségnek is, de én ezt ennél szigorúbban éltem meg. Akárhogyan is, a magyaroknak, mindannyiunknak hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, amit szerintem tudtunk mi, csak miután nem harcoltunk, ezért elfelejtettük, vagy a tudásunkban mélyre került, hogy a szabadságot és a függetlenséget nem adják ajándékba. És ez a modern világban is így van, hiába nincs háború, ettől még vannak gazdasági érdekek, ettől még ki kell állni az érdekeinkért, és ha nem harcolunk, ha nem állunk ki, ha nem vállaljuk a vitákat, akkor nem leszünk se szabadok, se függetlenek. Én szerencsés ember vagyok, mert engem minden tanárom az általános iskolától kezdve mindig arra tanított, hogy a legfontosabb dolog egy ország életében a szabadság és a függetlenség. Ezért is léptem be a politikába, és örülök annak, hogy most, békeidőben tudom érvényesíteni mindazt, amit erről tanulhattam, és nyugodtan mondhatom azt, hogy Magyarország ma 2010-hez képest szabad és független ország. Azt nem állítom, hogy minden rendben van, hogy a szabadságunk teljes lenne, és a függetlenségüket még ne lehetne erősíteni, sajnos ez nincs így. Még rengeteg munka vár ránk, de az biztos, hogy Magyarország ma a saját lábán áll. Ami a mi életünkhöz kell, azt mi termeljük meg, ha külföldről pénzt kell bevonnunk, akkor azt nem segélyként vonjuk be, hanem üzleti alapon vonjuk be, és van annyi pénzünk, hogy olyan intézkedéseket tudjunk megtenni, amiről az előbb beszéltünk. És mi mindig is azt gondoltuk, leginkább én személy szerint a kormányban mindvégig azt gondoltam, hogyha vannak is kétségek egy-egy miniszter vagy a közvélemény, vagy az újságírók vagy a szakértők fejében, hogy ez az az útvonal, amin ha kitartunk és végigmegyünk, akkor a végén az ellenfeleink is azt fogják mondani, hogy nocsak. Mert a tények még ebben, a modern média által oly gyakran manipulált világban is a végén számítanak, tehát azért mégis van néhány ország, aki csökkenti az államadósságát, hogy, hogy nem, Magyarország a néhány ország között van, a jók között. Van néhány ország, amely az előírt költségvetési hiányszint alatt tartja a gazdálkodását, és mi ott vagyunk. Van néhány ország, amely képes csökkenteni a munkanélküliséget, és Magyarország ott van. Van néhány ország, ahol lesz gazdasági növekedés, Magyarország ott van, miközben mások meg nincsenek, egy idő után csak szemet szúr, hogy amikor jól és rosszul teljesítőkre osztják az unió országait, akkor mi rendre azokban a csoportokban szerepelünk, ami jó minősítést kap. Egy idő után ki kell mondani, hogy bár nem tetszett nekünk, amit Magyarország csinál, mert megadóztatja a bankjainkat meg a nemzetközi cégeinket, meg másképp gondolkodunk, mint mi, erősebbek a nemzeti érzelmek Magyarországon, mint az unió számos államában, lehet, hogy ez nekünk nem tetszik, meg más az ízlésünk, de ez mégis a magyarok élete, meg a magyarok sorsa, ők döntenek róla, és lám, amikor értékelni kell, akkor a tények előtt fejet kell hajtani.

– Számít arra, hogy a kampány erősödésével ezen a brüsszeli színtéren lesz még ilyen finoman fogalmazott véleménykülönbség?

– Jó, hogyha az ember nem bízza el magát, és nem kényelmesedik el, úgyhogy óvatosan mondom a válaszomat az Ön kérdésére. Énszerintem a saját igazunkért folytatott küzdelmek nehezén túl vagyunk. Fontos volt eddig a keménység és a bátorság meg a kitartás, ez ezután is fontos lesz, de szerintem az arányok megváltoznak, most sokkal kifinomultabb, részletekbe menőbb, szakmai típusú munka következik az előttünk álló néhány évben. Ha ezt a költségvetést így, ahogy van, a parlament elfogadja, és nagy tisztelettel kérem a képviselőket, hogy így fogadja el, és utána végre tudjuk hajtani, és nem történik változás a politikai felállásban, tehát a magyarok úgy gondolják, hogy érdemes továbbmenni ezen az úton, akkor fantasztikus évek előtt áll Magyarország.

– Tegnap este Áder János köztársasági elnök aláírta a devizahitelesek megsegítését célzó újabb törvényt. Ez az árfolyamgát kiszélesítését jelenti, és a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. De azt is egyértelművé tette korábban a nemzetgazdasági miniszter, hogy ez a Fidesznek a javaslata, a kormány dolgozik egy saját javaslaton, merthogy nem fogadta el, nem tartotta elfogadhatónak a Bankszövetség javaslatait. Mi az iránya ennek az újabb javaslatnak?

– Ha az eseményeket logikus rendbe állítjuk, akkor a következő kép rajzolódik ki előttünk. A bankokat arra kértük, hogy november 1-jéig készítsenek egy megoldási javaslatot erre az ügyre. Azért beszéltünk ilyen szikáran és világosan, mert nem akarjuk, hogy bárki elfeledkezzen az alaphelyzetről. Az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, és ez a bankok hibája, nekik kell tehát a legnagyobb erőfeszítést tenni, hogy kijavítsák. Vártunk egy javaslatot, ez meg is érkezett, most a kormány azt a döntést hozta, hogy ezeket a banki javaslatokat meg kell vitatni azokkal az érintettekkel, azokkal az érdekképviseletekkel, akik a devizahitelesek érdekében léptek fel az elmúlt időszakban. És van egy-két dolog, amit automatikusan meg tud csinálni a Fidesz parlamenti frakciója. Ők azt döntötték, hogy ne várjunk tovább, hanem néhány lépés legyen, a kormány persze konzultáljon az érintettekkel, de néhány dolgot biztosan tudunk, hogy kívánatos és helyes, tehát tegyük meg. Ugye, a legemberségesebb döntés mégiscsak az, hogy a kilakoltatási moratóriumot, tehát az időtartamot, ami alatt nem lehet kilakoltatni, meghosszabbítottuk, előrevittük egy hónappal, és megtoldottuk még egy hónappal. Ez itt, a téli időszak elején szerintem egy emberséges és helyes döntés. Másodsorban a már működő árfolyamgátba történő belépését a törleszteni csak nehezen tudóknak kiszélesítettük, volt négy-öt kategória, amelybe tartozók nem léphettek be az árfolyamgátas konstrukcióba; most az árfolyamgátba sokkal többen léphetnek be. Azért lassacskán egymillió embert már kimentettünk a devizahitel miatt előállt csődhelyzetből a végtörlesztéssel, a Nemzeti Eszközkezelővel és az árfolyamgát eddig mintájával, itt további javulásra számítok. Ugyanakkor van egy körülmény, ami mellett a parlamenti képviselők elmehetnek, de nem mehet el a kormány. A tény az, hogy egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek születtek az elmúlt időszakban, és mi nem hozhatjuk az országot abba a helyzetbe, hogy valamilyen kormányzati megoldást kikényszerítünk vagy bevezetünk, majd ezzel ellentétes bírói ítéletek születnek, és előáll egy olyan jogi zűrzavar, amit senki sem tud kezelni, ugyanis a bíróság ítélete felülírja a kormány döntéseit. Ezért most arra kell nekünk sarkalnunk az igazságszolgáltatás vezetőit, elsősorban a Kúriát, a Kúria elnökét, hogy előbb-utóbb tegyenek rendet ezen a területen, ezt jogegységi döntésnek nevezik a mi szakmánkban, tehát hozzanak egy olyan állásfoglalást, ami után a bírók az azonos tényállásokat, azonos élethelyzeteket azonos módon fogják megítélni, és azonos ítéletek születhetnek. Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi életének felborítása, kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel.

– És miközben a parlament elfogadja vagy rábólint erre a bizonyos segítségnyújtásra, amiről az előbb már szó volt, aközben a Bankszövetség elnöke arról beszél, hogy milyen nagy bajban vannak a bankok, és eközben ezzel egy időben kiderül, hogy vannak olyan pénzintézetek, amelyek elkezdik felbontani azokat a szerződéseket, amelyek a kritikusabb ügyfeleket érinti, vagyis elveszítik azt a lehetőséget, hogy ezzel a segítséggel éljenek. Ebben mi a feladatuk?

– Ismét az a feladatunk, hogy az emberek érdekvédelmével foglalkozó szervezetekkel, civil szervezetekkel együttműködve folyamatosan begyűjtsük az információkat, és megfelelő döntéseket hozzunk. Ma van a takarékosság világnapja, ugyan azért megyek én az Operába, hogy részt vegyek ezen az ünnepségen, mármint nem azért, hogy találkozzak ott, és tárgyaljak az OTP elnökével, de el fogok menni oda, és nem fogjuk tudni elkerülni nyilván, hogy néhány szót váltsunk erről a helyzetről, és nagyon remélem, hogy hétfőre okosabb leszek valamivel.

– Február 28-áig minden település hátra maradt adósságát átvállalja a kormány, ez 420 milliárd forintot érint. Tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok, de mi a garancia arra, hogy nem esnek újra ebbe a csapdába?

– A magyar alkotmány. A magyar alkotmány világosan beszél az államadósság kérdésében. Az önkormányzatok adóssága beleszámít az államadósságba. Hoztunk pénzügyi stabilitási törvényt az alkotmány alapján, amely nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok a jövőben eladósodjanak, ugyanis a hitelfelvételnek a lehetőségei beszűkültek, bizonyos fajta hiteleket saját döntés alapján is felvehetnek, de ha olyan hiteleket akarnak felvenni, ami a mostani helyzethez hasonlót idézhetne elő, és hogy az államadósság növelését eredményezné, na, ilyen hitelek esetében a kormánynak egyetértési joga van. Tehát kezünkben vannak azok az eszközök, hogy megakadályozzuk, hogy az önkormányzatok eladósodása révén az egész ország ismét eladósodjon.

– A segítség érthető, de az emberben megszólal egyfajta igazságérzet azokkal kapcsolatban, hogy mi van azokkal, akik felelősen gazdálkodtak, akik rendben tartották a költségvetést?

– Ők a többiek lehetőségeit messze meghaladó, extra fejlesztési lehetőségekhez jutottak, a kormány elkülönített pénzügyi alapot arra a célra, hogy a hitelt fel nem halmozott önkormányzatok most gyorsan és olcsóbban juthassanak fejlesztési forrásokhoz. És így azt a kiérdemelt jó hírnevüket, hogy ők a nehéz körülmények ellenére sem adósodtak el, gazdasági előnnyé változtathassák, és az adott önkormányzatban élő emberek is érezzék, hogy érdemes volt nem felelőtlenül költekezni, mert lám a fejlődés lehetőségét ezzel megnyerték.

– Most a Magyar Állandó Értekezlet találkozóján, tanácskozásán, amiről mi most itt az elmúlt fél órában beszéltünk, majdnem mindegyiket érintette, gazdasági, szociálpolitikai kérdéseket is. Miért kell összekötni a nemzetpolitikával ezeket a kérdéseket?

– Mert össze van kötve. Az igazság az, hogy így van a világ elrendezve, nem mi kötögetjük ezeket a csomókat. A dolog úgy fest, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai cél, hogy erős anyaországunk legyen. Ha nincs erős anyaországunk, akkor a tőlünk leszakított külső nemzetrészeinket sem tudjuk megvédeni és támogatni. Minden sikeres nemzetpolitikának a kiindulópontja az erős anyaország. Erős anyaország gazdasági értelemben, szociálisan, lelkileg és politikailag. Ha ez megvan, na, akkor lehet érdemi kérdésekről megegyezni és együttműködni a határon túli szervezetek képviselőivel. Nem tudunk egyetemet alapítani és fenntartani Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken, hogyha egyébként összeomlik a magyar felsőoktatás. Nem tudjuk a családtámogatási rendszert kiterjeszteni az ott élő magyarokra, ha közben itt sincs meg a betevő Magyarországon. Tehát egy erős anyaország adja meg a gazdasági alapot, és ilyen a modern világ: az erős Magyarország sikerei adhatják meg az emberekben azt a szándékot, vagy hozhatják elő azt az egyébként bennük meglévő jóravaló szándékot, hogy segítsünk azoknak a magyaroknak is, akik a külső nemzetrészekhez tartoznak, mert letépték, letörték, leválasztották őket róluk és nem feledkezhetünk el róluk. Ráadásul, aki okosan gondolkodik és egy lépéssel előrébb van az agya, azt is tudja, hogy azzal, hogy őket segítjük, visszahat az anyaországra is, és egész Magyarország lesz tőle erősebb, a Magyarországon élő tízmillió magyar is. De ehhez – hogy mondjam – nyomorból, szegénységből, nélkülözésből nagyon nehéz jó nemzetpolitikát csinálni, ezért nekünk egy sikeres, erős, saját lábán álló, és érzelmileg is gazdag és elkötelezett anyaországra van szükségünk.

– Az előző szűk fél órában Orbán Viktor miniszterelnököt hallották. Köszönöm, hogy itt volt!

(miniszterelnok.hu)