A kutatási és fejlesztési programok biztató jövőt ígérnek Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) legmagasabb szintű adatközpontjának avatásán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjában.
Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepségen tartott beszédében kijelentette: a kutatási és fejlesztési programok biztató jövőt ígérnek Magyarországnak.
A tudományos élet jelene és jövője is kezd egyre biztatóbb formát ölteni Magyarországon - mondta a kormányfő, aki szerint komoly esély van arra, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is.
Hozzáfűzte: a magyaroknak mindig hiányzott az a tudományos színtér, amely lehetővé teszi a tehetséges fiatalok számára, hogy a hazájuktól való elszakadás nélkül válhassanak a világ tudományos életének részévé. Azonban "Magyarország ma már abban is jobban teljesít, hogy egyre inkább képesek vagyunk itthon tartani tehetséges kutatóinkat, mert egyre inkább meg tudjuk teremteni a korszerű tudományos kutatás feltételeit itt, Magyarországon is" - hangsúlyozta Orbán Viktor az MTA csillebérci telephelyén.
A miniszterelnök méltatta a magyar tudósokat, mások mellett Teller Edét, Wigner Jenőt, Neumann Jánost, megjegyezve ugyanakkor, hogy amikor róluk van szó, "egyik szemünk sír, a másik nevet", mert az ország egyszerre büszke az általuk elért tudományos eredményekre és egyszerre szomorú, hogy "Magyarország mostoha történelmi körülményei miatt pályafutásukat nem tudták itthon megvalósítani". Mint fogalmazott, a már most világhírű Wigner Kutatóközpontban "Neumann találmánya fogja elvégezni azt a számítási munkát, ami a Wigner-féle fizikai világ feltárásához szükséges".
Orbán Viktor szerint Magyarország jó földrajzi adottságai, stabil informatikai, távközlési infrastruktúrája és magasan képzett munkaereje miatt nyerte el a CERN pályázatát. Egyúttal megköszönte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy "keresztülbokszolta a kormányon ennek az előterjesztésnek a gyors eldöntését és pozitív elbírálását".
A kutatóközpont létrejötte a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a magyar kabinet összefogásának eredménye, a sikerben pedig benne van az elmúlt évtizedek magyar kutatóközösségének munkája is - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő a rendezvényen elfogadta a CERN genfi központjába szóló meghívást.
Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy az adatközpont a kormány és az Akadémia példaértékű összefogásából rekordidő alatt, egy év alatt épült meg. Az elnök szerint a beruházás iparági hatása már most érezhető, de a budapesti tudományos életre is jelentős hatással lesz.
Rámutatott: a Wigner Kutatóközpont révén Magyarország hozzájárulása az európai kutatásokhoz jelentősen megnövekedett. Az elnök emlékeztetett, hogy Magyarország 21. éve tagja a CERN-nek, a magyar kutatókat eredményeik alapján magas elismerés övezi a svájci "fantasztikus tudományos világműhelyben". Rámutatott arra, hogy a CERN nemcsak a felfedezései miatt egyedülálló, hanem azért is, mert itt szembesülnek a világ legnagyobb technikai kihívásaival is. A beruházásról szólva megjegyezte, hogy általa Magyarország nemcsak a kutatásokhoz, hanem a CERN tudományos infrastruktúrájához is hozzájárul, hiszen a CERN "agyközpontjának" a fele Budapesten található.
A 8,5 milliárdos központba 40 milliárd forint értékben érkeztek számítógépek - érzékeltette a beruházás méreteit Pálinkás József, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a CERN és Budapest között a leggyorsabb nagytávolságú összeköttetés épült ki, amely - mint fogalmazott - a Országos Széchényi Könyvár teljes adatállományának hússzorosát 20 másodperc alatt juttatja ki Svájcba. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen "a tudomány áttörte a tagállami határokat". Mint fogalmazott, a CERN-nek két szíve van, amelyből az egyik mától itt van Magyarországon.
A főigazgató felidézte, hogy a Wigner Fizikai Kutatóintézetet 9 jelentkező közül választották ki, a döntésüket a központ dolgozóinak szakértelmével, a vállalt rövid határidővel és a pályázat innovatív megközelítésével indokolta. Agnieska Zalewska, CERN Council elnöke szerint az adatközpont budapesti megvalósulása a magyar eredményeket ismeri el a részecskefizikában. Az adatközpont 8,5 milliárd forintos állami támogatással épült fel. A 4000 négyzetméteres, 4 teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a hadronütköztetőben keletkeztek.
(MTI)
