A magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadságharcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Vilniusban, miután tárgyalt Andrius Kubilius litván kormányfővel.
A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot - ilyen a magyaroké -, amelyik nem szabad - fogalmazott a kétoldalú találkozó után tartott sajtótájékoztatón a magyar kormányfő, aki emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami "már közel van az adósrabszolgasághoz".
Litvánia 38 százalékos mértékű államadóssága "maga a szabadság" - jelentette ki Orbán, hozzátéve: "mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. (...) Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához".
A miniszterelnök nyomatékosította litván partnerének, hogy Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Megítélése szerint ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de - mint fogalmazott - "a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk". Mint mondta, Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén.
"Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést", mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért - közölte az egynapos hivatalos látogatáson a litván fővárosban tartózkodó Orbán Viktor.
A kétoldalú találkozón szóba került az energiabiztonság kérdése is, amelyben - mint azt a magyar kormányfő megfogalmazta - "egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk".
Orbán Viktor a tájékoztatón kitért arra is, hogy a litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé. "Önök is elveszítették - ma éppen ennek van emléknapja - az önökkel együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük", Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot, "de önök még ráadásul a Szovjetunió részévé is váltak, ami nehezebb sors, mint a mienk volt" - fejtette ki.
Köszönetet mondott továbbá azért, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz európai vitáiban a litvánok mindig a magyarok mellett álltak. "Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást" - mondta.
Andrius Kubilius litván miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a megbeszélésen megvitatták azokat az uniós kérdéseket, amelyek mindkét országot egyaránt érdeklik, így például az energiabiztonságot, a keleti partnerség témáját, valamint az EU-s viszályok minél hatékonyabb rendezését.
A politikusok a tájékoztató keretében aláírták a Báthory István nevét viselő, ifjúsági együttműködési programról szóló határozatot.
A Báthory István Litván-Magyar Ifjúsági Együttműködési Alap célja - mint az a kormányközi megállapodásban olvasható - a litván és magyar, 13 és 30 év közötti fiatalok együttműködésének támogatása. Az alap által finanszírozandó tevékenységek között szerepelnek a kulturális együttműködést, a toleranciát és egymás jobb megismerését elősegítő információs programok, továbbá a demokráciához, a demokratikus elvek alkalmazásához és az állampolgári neveléshez kapcsolódó programok és kezdeményezések jobb megismerését előmozdító ifjúsági, módszertani találkozók.
A két fél évente, diplomáciai jegyzékváltás útján állapodik meg az alapnak juttatott forrás mértékéről.
(MTI)
