Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint a magyar energiaszükséglet miatt különleges kapcsolat alakult ki a rendszerváltozás után Magyarország és Oroszország között.

Az államtitkár ezt abból az alkalomból mondta az MTI-nek, hogy szerdán Budapesten bemutatták Keskeny Ernőnek, a Független Államok Közösségével kapcsolatos stratégia miniszteri biztosának A magyar-orosz kapcsolatok (1989-2002) című könyvét.  Bába Iván úgy fogalmazott, hogy a könyvben vizsgált időszakban "viszonylag korrekt, partneri" volt a két ország kapcsolata.

Az államtitkár kiemelte, Magyarország és Oroszország között különleges kapcsolat alakult ki, mert Magyarországnak szüksége volt az Oroszországból érkező energiára. A rendszerváltozás után lényegesen csökkent a magyar export az orosz piacra, ennek azonban az Oroszországot sújtó válság volt az oka - emlékeztetett. Kifejtette, hogy Magyarország és Oroszország kapcsolatát 1992-ig megterhelte a 2,5 milliárd dolláros szovjet adósság értelmezése és a távozó szovjet csapatok által okozott környezetszennyezés. Hullámzó volt a két ország közötti kapcsolatrendszer ebben az időszakban, Magyarország NATO-csatlakozását például Oroszország erős fenntartásokkal fogadta - mondta. Hangsúlyozta: összességében partneri kapcsolat jellemezte a két ország viszonyát.

Keskeny Ernő könyvéről szólva az államtitkár azt mondta, a kötet külön értéke, hogy szerzője a Külügyminisztérium munkatársaként, diplomatájaként, majd moszkvai nagykövetként maga is részese volt a magyar-orosz kapcsolatok alakításának. A könyv nem memoár, hanem a szerző doktori dolgozatának átszerkesztetett változata, tehát tudományos igényű mű, de a széles közvéleménynek szánják - mondta.

Arról is beszélt, hogy a könyv cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint Antall József kormánya és Orbán Viktor első kabinetje elrontotta volna a magyar-orosz kapcsolatokat. A könyv végigveszi a két ország közötti együttműködés egyes szakaszait a gorbacsovi időszaktól Borisz Jelcin korszakán át Vlagyimir Putyin hatalomra kerüléséig. Hozzátette: a mű dokumentálja a rendszerváltozás körüli időszakot, a szovjet csapatok kivonásáról folytatott tárgyalásokat, a magyar-szovjet, a magyar-orosz és a magyar-ukrán alapszerződés aláírásának történetét. A kötet kitér Borisz Jelcinnek 1992 novemberében a Parlamentben elmondott beszédére is, amelyben az orosz államfő bocsánatot kért az 1956-os szovjet katonai beavatkozásért. A közvélemény hajlamos erről elfeledkezni - fűzte hozzá az államtitkár.

(MTI, Külügyminisztérium)