Győri Enikő államtitkár válaszolt dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) képviselő "Sárga lap a brüsszeli Bizottságnak" című napirend előtti felszólalására 2013. november 18-án az Országgyűlésben. A beszéd leirata.

Tisztelt Ház! Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak! Valóban, ahogy Hörcsik elnök úr is elmondta, jogtörténeti eseményt éltünk meg azzal, hogy az Országgyűlés további tíz tagállam nemzeti parlamentjével együtt első alkalommal élt uniós szerződések adta jogával, és mutatott sárga lapot az Európai Bizottságnak, megálljt parancsolva egy olyan kezdeményezésnek, amely a nemzeti parlamentek tekintélyes részének véleménye szerint sértette a szubszidiaritást, illetve a tagállami szuverenitás elvét is.

A kormány is támogatta, hogy az Országgyűlés vizsgálja meg, vajon az európai ügyészség létrehozásáról szóló javaslat megfelel-e a szubszidiaritás elvének. Fontos, hogy az Országgyűlés bizonyította, aktívan bekapcsolódik az uniós döntéshozatali folyamatba, és őrködik a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása, illetve afelett, hogy semmi esetben se szülessen magasabb szinten meg egy döntés, mint ahol az a leghasznosabb. A magyar kormány álláspontja nagyon világos ebben a kérdésben. Mindig az alapszerződések tiszteletben tartását kell szem előtt tartani, ez alól sem a tagállamok, sem az uniós intézmények nem jelenthetnek kivételt. Elutasítjuk tehát a lopakodó uniós intézményi hatáskörbővítés minden formáját.

Ami magát a javaslatot illeti, a Bizottság által 2013 júliusában bemutatott rendelettervezet célja az európai ügyészség létrehozása, valamint hatásköreinek és eljárásainak meghatározása.

A Bizottság álláspontja szerint ugyanis az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, csalások ellen a jelenlegi rendszer nem tud megfelelően fellépni, az Unió nem tudja a meglévő szervein keresztül megvédeni a pénzügyi érdekeit. A statisztikák szerint évente megközelítőleg 140 milliárd euró, az uniós költségvetés 3-5 százaléka a gazdasági hátrány, ami ebből származik a különböző, határon átnyúló gazdasági bűncselekmények következményeként. Szükséges tehát egy ilyen szervnek a felállítása, amelynek megfelelő hatáskörrel, intézkedési lehetőséggel kell rendelkeznie. A jogalap erre megvan, a lisszaboni szerződés azt megteremtette, de az ördög mindig a szabályozás részleteiben rejlik.

A Bizottság által bemutatott rendeletjavaslat által elérni kívánt céllal egyet tudunk érteni, az azok mögött meghúzódó törekvésekkel azonosulni tudunk. Úgy véljük, hogy ezeket a pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket, a határon átnyúló szervezett bűnözést fel kell deríteni, és akkor lehet hatékony, ha szervezett keretek között és a tagállamok szoros együttműködésében tesszük meg; ugyanakkor a szerződéseket be kell tartani, a szubszidiaritás és a szuverenitás elvét tiszteletben kell tartani. Ahogy elnök úr is utalt rá, 11 tagállamból 14 törvényhozói kamara jelzett sárga lapot, a Bizottságnak – szintén elhangzott – át kell gondolnia a javaslatát. Értesülésünk szerint ezt a következő három hétben a Bizottság megteszi, még a soron következő igazságügyi tanácsülés előtt. Azt gondolom, ebből is következik, hogy nem először és nem is utoljára foglalkozott ezzel a Parlament.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Arra szeretném buzdítani Önöket, hogy a jövőben is folyamatosan éljenek a demokratikus ellenőrzés eszközével, hallassák a hangjukat, hogy a kormány mindig ennek tudatában és ismeretében járhasson el uniós ügyekben Brüsszelben.

(Külügyminisztérium)