Nem érne véget az iskolapaddal a közszolgálati tisztviselők képzése – a Kormány a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal összhangban nagyobb hangsúlyt fektetne a közigazgatásban dolgozók képzésére. A rendszeresen felfrissített tudás és az új szakmai ismeretek megszerzése javítja a közszolgálatban dolgozók felkészültségét, motivációját és jelentősen segítheti őket egy sikeres szakmai életpályában, másrészt a közigazgatás egészének teljesítményét is javítja. Közlemény.

A kötelező közigazgatási alapvizsga és szakvizsga mellett lehetőség lesz rendszeresen részt venni szakmai, speciális továbbképzéseken, vezetőképzéseken hagyományos tantermi és távoktatásos formában is.

A továbbképzések során olyan plusztudást, készségeket sajátíthatnak el a közszolgálati tisztviselők, amelyekkel korábbi tanulmányaik alatt nem, vagy csak rövid képzési időtartamban találkoztak, ugyanakkor munkájukhoz, illetve tovább fejlődésükhöz, karrierjükhöz fontos adalék lehet. Ilyen kiemelt témakörök a közigazgatási eljárási szabályok, a jogalkotási ismeretek, az új munkajogi és közszolgálati szabályok, az új büntető és polgári jogi kódexek, illetve a kompetencia fejlesztő képzések.   

A következő évtől folyamatosan  intenzív díjmentes továbbképzési programok indulnak a közszolgálati tisztviselők számára, dolgozzanak azok a kormányzatban vagy akár önkormányzatnál is. Jövőre összesen 20 ezer fő közszolgálati tisztviselő, majd évente a teljes közszolgálati tisztviselői kar képzését tervezik.

A 2014-ben induló rendszeres képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák. Azt, hogy kinek milyen intenzitású, tartamú képzésen kell részt venni az eddigi képzettségei, közigazgatási vizsgái, munkaköre alapján döntik el. Egy tanulmányi pontrendszer fogja 2014-től segíteni a tájékozódást, hogy kinek hány pontot kell elérnie ahhoz, hogy teljesítse a képzési elvárásokat.

A továbbképzés tartalmáról a tisztviselő egyéni fejlesztési és képzési igényének felmérését követően a munkáltató dönt. A munkáltatók (minisztériumok, háttérintézményeik, kormányhivatalok önkormányzatok) az egyéni képzési igényeket is figyelembe vevő továbbképzési tervek alapján fogják ”beiskolázni” a tisztviselőket.  Azok a tisztviselők, akik még nem rendelkeznek közigazgatási szakvizsgával, 2013-ban még a szakvizsga megszerzésével teljesíthetik a továbbképzési kötelezettségüket.

A továbbképzéseket döntően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja, de szükség szerint – bizonyos továbbképzések esetében – más felsőoktatási intézményt vagy más állami költségvetési szervet is bevonhat képzési feladatai megvalósításába. A képzésekről tanúsítványt kapnak a résztvevők. A továbbképzések tervezési, monitoringozási és beiskolázási központja az augusztusban megalakult új közigazgatási bázisintézmény, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lesz.

A tavaly indított Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program a közigazgatás működésének javítása érdekében az egyik legfontosabb beavatkozási pontnak a közszolgálatban dolgozók elhivatottságának, teljesítményének, motivációjának javítását jelölte meg. A közszolgálatban dolgozókkal kapcsolatos tudatos személyzeti politika a kormányzás eleje óta hangsúlyos és elengedhetetlen a közszolgálat társadalmi megbecsülésének helyreállításához és közigazgatás hatékony működéséhez. A szakmai felkészültség, a rátermettség fontos kiválasztási szempontok lettek, a közigazgatás soha nem látott módon nyitott a fiatalok, a pályakezdők felé, megkezdődött a hivatásetikai normák kidolgozása, és a közszolgálati tisztviselők felkészítéséhez szükséges módszertan kidolgozása a korrupciós jelenségek felismeréséhez. A közszolgálati tisztviselők képzésére, továbbképzésére, szakmai vizsgáztatására új szabályok születtek. A kormányablakokban dolgozó ügyfélszolgálati munkatársak képzésére különösen nagy hangsúlyt fektetnek. 2012. március 1-jén lépett életbe a közszolgálati életpályát megalapozó új közszolgálati tisztviselői törvény, amely egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat. Megkezdődött a munkaköralapú rendszer kidolgozása a központi közigazgatásban, jövő év első felében lezárulnak a munkaköri elemzések, és azt követően – a kormány döntésétől függően - fokozatoson életbe is lép az új rendszer, párhuzamosan a teljesítmény értékelési rendszer megújításával. Idén szeptemberben megkezdte első teljes tanévét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely az egységes közszolgálati életpálya kiépítésében valamint a közszolgálati utánpótlásképzésben is kiemelt szerepet kap.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)