Függetlenség és hatékonyság közötti egyensúly megtalálását tekinti fő feladatának az igazságügyért felelős államtitkár, aki a ReGeneráció második alkalommal megrendezett nyílt napján tartott előadása kezdetén röviden bemutatta az alá tartozó három főosztályt, a közel kétszáz munkatársat számláló apparátust.
Beszédében az igazságügy megújításának programját, a Moór Gyula Programot ismertette, mely a Jó Állam Fejlesztési Koncepció eleme, és elsősorban az eljárások minél gyorsabb lefolytatását hivatott szolgálni. Eszköznek többek között a bírósági rendszerben szervezeti és szakmai feladatok megosztását (Kúria-OBH-OBT), a fékek és ellensúlyok leépítését vallókkal szemben pl. a Költségvetési Tanács létrehozását, és az illetékességi szabályok külön törvényben rögzítését tekinti. Kitért arra is, hogy az ügyészség helyzete – ahogy 2011-hez képest maga az igazságügyé is – nem változott jelentősen, a Kúria ülésein való jelenlét (mely nem jelenti az ítélkezésben való részvételt) csak erősíti e közjogi pozíciót. A részben igazgatási változások mellett eljárási szabályok is alakulnak, köztük az ügyek a nem hazai és nemzetközi példa nélküli, szigorú szabályokkal körülbástyázott, OBH elnöke aláírásával ellátott áthelyezése a törvénytől eltérő illetékességű bíróságokra, elsősorban túlterheltség okán – tájékoztatott az államtitkár.
A sarkalatos törvényekkel kapcsolatos terveiről is beszámolt az előadó, különös figyelmet fordítva a gyermekek védelmére. E pozitív megkülönböztetés tetten érhető az új Btk. tervezetében, ahol többek között új büntetések és intézkedések bevezetése, a jogos védelemmel élő számára előnyösebb elbírálás és az elévülési idő minimális öt évre emelése mellett büntetné a kiskorúak érzelmi fejlődését veszélyeztető magatartásokat is. Kiemelte, hogy a családon belül elkövetett bűncselekmények továbbra is szerepelni fognak a törvényben, azok elnevezésére való tekintet nélkül (hasonlóan nem befolyásolja a magyar négyszintű bíráskodást azok nevének változása). Elmondta: több minisztérium együttműködése révén létrejött a Gyermekbarát Igazságszolgáltatásért Munkacsoport, mely elsősorban a kiskorú sértettekre való figyelemmel speciális (főleg eljárási) szabályok kidolgozását végzi. Lévén, hogy közigazgatás volt a téma a mai nap folyamán, beszámolt arról az elképzelésről, hogy a törvényszékek mellett, de azokon belül, elkülönült hatáskörrel rendelkező Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságokat állítanának fel. Továbbá lengyel mintára, ám annál csekélyebb jogkörrel, megalakul a főleg dokumentációs központ jellegű Nemzeti Emlékezet Bizottság, feladata a kommunista rendszer bűneinek rögzítése.
Egyetértettem az államtitkár úrral abban a szándékban, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ne csak titkárból (természetesen eddig is lehetséges volt, bár zömében nem alkalmazták) váljék bíró, hanem más jogot magas szinten ismerő személyből is. Alkalmam volt a többi előadót is végighallgatni, Budapest látképét az erkélyről megtekinteni, és még Répássy urat is megkérdezhettem, hogy a Ptk.-t kívánják-e kétharmados törvényben szabályozni, aki sajnálatomra közölte, hogy ez fel sem merült, a lényeges kérdéseket sarkalatos törvényekben már megtették (pl. családok védelméről). Összességében hasznos információkat nyertünk, és gondolom sokakban elvetették a közszolgálat iránti elköteleződés mustármagját.
(Gáspárdy Pál András)
