Kedden megkezdte az Országgyűlés az új Büntető Törvénykönyv tervezetének általános vitáját, amelyet jövő héten folytatnak. A tervezet hosszú előkészítő munka és szakmai egyeztetést követően került a parlament elé. A kormány nevében Répássy Róbert ismertette az új büntetőpolitikai koncepciót.

Az igazságügyért felelős államtitkár expozéjában elmondta, hogy az új Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat egy alaposan előkészített, a büntetőjogi hagyományokra építő, ugyanakkor a szükséges frissítéseket elvégző, koherensebb, egyszerűbb, világosabb, egyben a Kormány büntetőpolitikáját egyértelműen kifejező új büntető kódex megszületéséhez vezethet.

Az eddigi - harminc éve hatályos és több mint kilencven alkalommal, ezerhatszáz helyen módosított - törvény helyett egy korszerűbb, átláthatóbb és az ez idő alatt megváltozott bűnözői szokásokhoz alkalmazkodó törvényt javasolnak a kormánypártok elfogadásra az Országgyűlésnek.

Ha az Országgyűlés elfogadja az új Btk-t és az 2013-ban hatályba lép, ez lesz az ország negyedik büntető törvénykönyve. Az első, a híres Csemegi-kódex volt, melyet 1878-ban fogadtak el és különös része egészen 1962-ig hatályban volt.  Majd a különböző kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át – sokszor egymásnak ellentmondva – a büntetőjogi rendelkezéseket, így a módosítások a törvény eredeti rendszerét mára jelentősen átformálták.

A Kormány szándéka szerint a tervezet amellett hogy szakmailag jól kidolgozott és harminc év toldozó-foltozó munkáját rendbe szedi, azt a szempontot is szeretné érvényesíteni, hogy szigorúbb legyen. A kormány már a kormányprogramban állást foglalt amellett, hogy „Erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára.”

A cél, hogy egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg, s így nyerje vissza a büntetőjog a szabályozási rendszerben betöltött „zárókő” szerepét. Az új Btk. úgy hoz jelentős változásokat, hogy nem jelent egyúttal teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val, ugyanakkor megfelelően alkalmazkodik a hetvenes évek óta megváltozott bűnözői szokásokkal. Azóta ugyanis jelentősen nőtt például az erőszakos és szervezett módon elkövetett bűncselekmények száma.

A szigorítás nem elsősorban a büntetési tételek növekedésében érhető tetten, hanem abban, hogy a büntetések arányosabbá válnak, kiemelten szankcionálva az ismétlődő vagy gyengébben ellen irányuló eseteket. Megmaradnak az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorítások, vagyis továbbra is érvényesül pl. az uzsorások elleni szigorú szabályok és a hajléktalanok büntetőjogi védelme, vagy az erőszakos elkövetőket sújtó három csapás intézménye, amelynek köszönhetően például 30 százalékos arányban emelkedett az elfogások száma.

Szigorodik a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátó személyek ellen erőszakot elkövetőkre vonatkozó büntetések.

Szigorodnak továbbá a gazdasági bűncselekményeket vagy korrupciót elkövetők büntetései, de új minősített eset lesz az aktív vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetők esete is.

A tervezet szerint fokozódik a fogyasztók védelme, a fogyasztókat védő jogszabályok is külön fejezetbe kerülnek.

Az új Btk legfontosabb újítása talán a jogos védelem kiszélesítése lesz. Magyarország új Alaptörvényével összhangban a javaslat a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzet kiszélesítését tartalmazza.

A jogos védelem eddig is megengedett volt, és az Alaptörvény felhatalmazása alapján az új Btk. a hatályossal megegyezően kizárja annak a büntethetőségét is, aki a saját vagy mások személye, javai vagy a közérdek védelme érdekében cselekszik, még akkor is, ha a cselekménye a szükséges mértéket például ijedtség miatt meghaladja.

A jogalkotó ugyanakkor felismerte, hogy bizonyos élethelyzetekben az államhatalom által nyújtható védelem nem képes elhárítani az azonnali veszélyt, ezért az új Btk. az eddiginél erőteljesebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott személy joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet az, amikor éjjel, vagy fegyveresen, vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverkezve, vagy csoportosan (legalább hárman) támadnak valakire, akarják megszerezni a vagyontárgyait vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába.

A gyermekek védelme is hangsúlyosan jelenik meg az új Btk-ban, mely már tartalmazni fogja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által már korábban a parlament elé benyújtott gyermekbarát igazságszolgáltatással kapcsolatos szabályozásokat.

Külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása és azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függnek össze.

Az eddigiek szellemében szigorodnak a szexuális bűncselekményeket elkövetők büntetései is és a nemzetközi egyezményekre, az európai uniós gyakorlatra figyelemmel új tényállásként létrejönne a szexuális erőszak, amely összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak hatályos Btk. szerinti tényállását.

Fontos, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek helyzetét kihasználókra, tehát aki munkára – modern kori rabszolgaságra – kényszerít valakit, azt külön tényállásként ismeri a készülő új Btk.

A kábítószer-fogyasztók továbbra is büntethetők lesznek, ugyanakkor változnak az elterelés szabályai. Eddig sokan minden egyes lebukásnál az elterelést választották, ez a lehetőség mostantól nem áll rendelkezésükre, ugyanis elterelésre maximum kétévente egyszer kerülhet majd sor. A kereskedők büntetése továbbra is súlyos, akár életfogytiglan lehet.

A büntetési tételek átalakítása mellett fontos hogy új típusú büntetések és intézkedések is megjelennek. A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottságára tekintettel új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást és új intézkedési nemként megjelenik a jóvátételi munka és az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele.

Csökken a büntethetőség alsó korhatára is a tervezet szerint, tizennégyről, tizenkettő éves korra, de csak kivételesen súlyos bűncselekmények esetében, ilyen lehet például a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés. Ilyen szabályok több európai országban léteznek: 12-13 éves kortól felelősségre vonható a bűncselekményt elkövető gyermek pl. Egyesült Királyságban vagy Franciaországban.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)