A kormányzati antikorrupciós program részeként Magyarország csatlakozik a nemzetközi együttműködés keretében születetett, már több mint ötven országban működő Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Government Partnershiphez). és ezzel számos további vállalást tesz a korrupció elleni küzdelemre, a nyilvánosabban működő közigazgatás megvalósítására. A csatlakozási szándékot Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter még júliusban eljuttatja a szervezethez.
A 2011-ben indult nemzetközi kezdeményezés célja, hogy erősítse a résztvevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb működés elősegítése iránt. A Nyílt Kormányzás Nyilatkozatot 2011 szeptemberében elsők között nyolc ország írta alá (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek), s azóta már további 47 állam csatlakozott hozzá. Nemzetközi színtéren jelenleg az OGP nyújtja a nyilvánosság és átláthatóság elfogadott államközi kereteit, ezért fontos Magyarország számára is a csatlakozás.
Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a nyilvánosan működő közigazgatás jellemzően magasabb teljesítménnyel társul, ami közvetlenül elősegíti az adott ország gazdasági-társadalmi versenyképességének növekedését, illetve az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fokozását.
A csatlakozás a kormányzati korrupció megelőzési program része, amelyet idén márciusban fogadott el a kormány, így a rendszerváltás óta először van kormányzati szintű stratégia és intézkedési terv a közigazgatási korrupció megelőzésére. A program célja, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, az államigazgatás és a kormányzati szervek kellőképpen ellenállóak legyenek a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg.
A csatlakozási szándék kinyilvánításával a kormány ezúton is elkötelezi magát e célok mellett, s vállalja, hogy még az idén, október közepéig egy kétéves periódust felölelő nyílt kormányzási akciótervet készít, amelyben további önkéntes vállalásokat fogalmaz meg és hajt végre a már eddig megtett antikorrupciós intézkedések mellett. Ilyen jellegű intézkedések lehetnek a kormányzati információk elérhetőségének bővítése, az állampolgárok aktívabb bevonása a döntéshozatalba, a közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztése, a nyitottság és elszámoltathatóság új technológiának fejlesztése, terjesztése, a közszolgálati etika tudatosítása stb.
A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedés-sorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában.
A mostanihoz hasonló, a hazai állami szervek korrupció elleni összehangolt, hatékony fellépésről együttműködését szorgalmazó nyilatkozatot írt alá Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel tavaly novemberben. A kormányzás első évében, 2010 szeptemberében hazánk csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre.
Az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti vagyon védelméről, és a 2013. júliusban életbe lépő új Büntető Törvénykönyv további határozott szabályokat állít a közélet tisztaságának megvédésére.
A kormány jelentősen szigorította a közbeszerzésekről szóló törvényt, így vetve véget a szocialista kormányok alatti tarthatatlan gyakorlatnak, melynek nyomán milliárdokat loptak el a közbeszerzési rendszer hiányosságai és kiskapui miatt. Az új közbeszerzési törvénynek köszönhetően Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon kizárta a közbeszerzési eljárásokból a tisztázatlan tulajdoni hátterű, off shore vállalkozásokat, így a megtermelt jövedelmek nem folyhatnak ki átláthatatlan módon külföldi adóparadicsomokba. Az új szabályok szerint például csak olyan cég nyerhet közbeszerzést, amely felfedi teljes tulajdonosi struktúráját. Az új közbeszerzési törvényben megjelenő újítások számos esetben párhuzamosak a készülő uniós irányelvek célkitűzéseivel, tehát egy előremutató, EU-konform szabályozás született, ami nemzetközi viszonylatban is példaértékű.
További részletek a kormány korrupció ellenes intézkedéseiről: hu/gyik/osszefoglalo-a-kormany-korrupcioellenes-intezkedeseirol
(kormany.hu)
