Ünnepélyes keretek között adta át 2014. március 6-án Halász János, az EMMI kultúráért felelős államtitkára a debreceni Apolló mozi felújított „Art” termét, amely sikerrel pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériumának 100 millió forintos keretösszegű, digitális fejlesztésre kiírt pályázatán.

A tárca 2011. és 2013. között 100-100 millió forint összegben írt ki pályázatot az „art” mozik digitális fejlesztésének támogatására, így a három év alatt 25 mozi 29 terme újult meg. A program folytatódik, illetve be is fejeződik: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ben újabb 100 millió Ft keretösszegű pályázatot hirdet meg erre a célra.

Debrecenben a most átadott terem, amely Deésy Alfrédnek, az Apolló Filmszínház első igazgatójának nevét viseli, a mozi harmadik digitalizált terme: a tavaly májusban átadott Kisterem és az október végén átadott Nagyterem után az Apolló mozi terem-beruházási munkálatai véget érnek. A két digitális vetítő mellé most csatlakozik egy harmadik is, amely 2K képfelbontású, tűéles képet jelenít meg, a legmodernebb hangrendszer közreműködésével.

Deésy Alfréd színész, filmrendező, forgatókönyvíró 1877-ben, Désen született. Pályáját vándorszínészként kezdte Kolozsvárott, majd Szegeden, Nagyváradon, Budapesten és Debrecenben. 1910-ben az akkor már igen népszerű színészt a Debreceni Zsidó Hitközség akkori elnöke megbízta, hogy a Miklós utca sarkán álló házát építse át mozivá. A Deésy elképzelései szerint felépített mozi 1912. december 25-én kezdte meg működését.

Filmszínész karrierje 1913-ban indult: első filmjében Fedák Sári volt a partnere. Forgatókönyvírással és rendezéssel is foglalkozott. Rendezőként legismertebb játékfilmjei a némafilm korszakában: A tűz, Aphrodité, Leányasszony, Casanova, Az élet királya. 1919-ig alkotó- vagy előadóművészként mintegy negyven filmben működött közre. 1926–1931 között Bécsben is forgatott Afred Kempf Dezsi néven, rangos nemzetközi sikert elérve.

Móricz Zsigmonddal közösen írt forgatókönyvéből  1935-ben immár hangosfilm készült a Nem élhetek muzsikaszó nélkül címmel Jávor Pállal és Gózon Gyulával a főszerepben. További hangosfilm-rendezései: A cigány, Üzenet a Volga partról, Futóhomok. Forgatókönyvíróként jegyzi az Egy pofon, egy csók című filmet, melyben Csortos Gyula utolsó alakítását nyújtotta.

A II. világháború után  Deésy már csak epizódszerepekben tűnt fel. 1958-ban érdemes művész díjat kapott. Visszaemlékezései Porondon, deszkán, mozivásznon címmel jelentek meg. Budapesten hunyt el 1961-ben.

Az Apolló Filmszínház „Art” terme mától az ő nevét viseli.

(EMMI, Kultúráért Felelős Államtitkárság)