Felmérések igazolták, hogy 2010-re aggasztóan megnőttek a régiók, illetve a településtípusok közötti kulturálódási esélyegyenlőtlenségek. Ez a jelenség tudatos kultúrpolitikai lépéseket indokolt, hiszen alaptörvényünk is rögzíti: a kultúrához való hozzáférés alkotmányos alapjog. Közlemény.

A magyar kulturális stratégia a felzárkózást, az érték- és hagyományőrzést, valamint az új értékek létrehozását szolgálja. Ez a hitvallás érdeksérelmekhez vezetett, hiszen sokáig csak Budapest, illetve egy-egy nagyváros részesült magas színvonalú kulturális szolgáltatásokban. Mégis valljuk: mindenki számára elérhetővé kell tenni a nemzeti művelődés intézményi hálózatát. Számos példa mutatja, hogy a közösségek a kultúrájukra építve tudnak széles társadalmi összefogást létrehozni.

A 2011 óta tartó időszakban a hazai kulturális értékek védelme, bemutatása és hasznosítása érdekében tartalmi és infrastrukturális fejlesztésekre kb. 150 milliárd forint forrás jutott. A Kulturális közfoglalkoztatás program keretében 4000 fő közösségi munkás foglalkoztatását biztosítjuk 1500 településen. A 2,5 milliárd forintos projekt óriási lehetőség a közösségi művelődés hálózatának fejlesztésére.

A kulturális rendszerváltás két legfontosabb eleme a szervezeti és támogatási rendszer átalakítása volt. Össze kellett hangolni az országos és a lokális intézmények működését, hogy új tartalmak jöhessenek létre. Közgyűjteményi terület intézményi reformja minőségelvű, költséghatékony múzeumi, könyvtári és levéltári rendszert eredményezett. Ilyen léptékű átalakulások ebben a szférában utoljára fél évszázada zajlottak le. Az átalakítására azért volt szükség, mert a muzeális intézményrendszer egy része 1990 után is a 19 megyei múzeumnál maradt, de fenntartásuk egyre nagyobb terhet jelentett a megyei önkormányzatoknak. Bevételeik csökkentek, mert a szocialista kormányzat 2006 után elvette az illetékbeszedési jogot a többségében fideszes vezetésű önkormányzatoktól; másrészt 2009-ben megszüntették az önkormányzatok kulturális normatíváját.

A reform első lépése a megyei közgyűjtemények konszolidációja volt. Ezt követően úgy alakult át az intézményi rendszer, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a helyi kulturális érdekek. A megyei könyvtárak és a megyei múzeumok a megyeszékhelyek fenntartásába kerültek. Kialakult a falvak könyvtári szolgáltatásának új rendszere, így a kistelepülések is ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kaptak, mint a megyeszékhelyeken élők. Átalakult a levéltári rendszer is. Létrejött a megyei és az országos levéltárakat egy szervezetbe tömörítő Magyar Nemzeti Levéltár, amivel erősödött az állami szerepvállalás a múlt iratanyagainak megőrzésében.

Az egyre élesedő turisztikai versenyben hazánk a kulturális turizmus területén megszerzett pozícióját csak átgondolt, magas színvonalú kínálattal tarthatja fenn. A kormány szándéka hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál, mint Magyarország kiemelkedő jelentőségű kulturális termékei, hosszú távú állami szerepvállalással, a Főváros tulajdonosi jogainak fenntartása mellett működjenek.

Jelentős kulturális beruházások 2010 és 2014 között

A Mátyás-templom rekonstrukciója 2011-ig közel 5,5 milliárd Ft támogatásban részesült. Ebből az összegből készült el a külső helyreállítás. 2012-2013-ban még több mint 3 milliárd forintból a teljes templombelső restaurálása is megtörtént.

Az Erkel Színház műszaki állagának jelentős mértékű romlása miatt 2007-től nem tartottak előadásokat az épületben, majd az előző kormány bezárta az intézményt. A nemzeti összefogás kormánya 1,8 Mrd forintot biztosított a felújításra. A nagy múltú színház 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján újra megnyílt.

Mintaértékű a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítása is. A Wesselényi utcai épület 2011-ben, a Liszt Ferenc téri központi épület 2013-ban nyílt meg a hallgatók, illetve a nézőközönség előtt.

A magánberuházásként 2013 márciusában megnyílt Budapest Music Center befejezéséhez a kormány 600 millió Ft támogatást nyújtott, működéséhez 2013-ban és 2014-ben is 290 millió Ft támogatást biztosít.

A Budai Vigadó több mint 100 éves műemlék épületének 2013-ban lezajlott részleges belső felújítása két kiemelt kulturális intézmény, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Művelődési Intézet működési körülményeinek javulásához, szolgáltató tevékenységének eredményesebb ellátásához járul hozzá.

A 2013. november 22-én átadott Hungária Cirkuszcsarnok a Jövő Cirkusza projekt bázisa, amit az artistaképzés módszertani és szakmai megújítása, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében indult el.

Az évek óta lepusztult állapotban lévő Szentendrei Régi Művésztelep 200 millió forintból újult meg.

A Pesti Vigadó 2006 óta tartó hazai és európai unós forrásból finanszírozott felújításának költsége több mint 6,6 milliárd forint volt.

A 2014. március 27-én átadásra kerülő L’Huillier–Coburg-kastély csaknem 3 milliárd forintos támogatással újul meg. Ugyanennyiből valósul meg a hatvani Grassalkovich-kastély felújítása (átadás március 29-én), melyben a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kap helyet.

Április 3-án adjuk át a megújult Várkert Bazárt.

Több mint 2,5 milliárd forintos támogatással folytatódik a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója. 1,5 milliárdból megújul az ozorai Pipo-várkastély. Ugyanennyi jut a somogyvári Szent László emlékhely fejlesztésére, és csaknem 1 milliárd a majkpusztai Kamalduli remeteség műemléki rekonstrukciójára.

(Kultúráért Felelős Államtitkárság)