A 2014 és 2020 között Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források tervezéséről, felhasználásáról egyeztettek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szerdai budapesti ülésén.

Az operatív programokra szánt források elosztásával minden oldal egyetértett. A civilek arra hívták fel a figyelmet, hogy a civil és nonprofit szektort is a gazdaság tényleges szereplőjének kell tekinteni, míg a munkavállalók a foglalkoztatás bővülésének fontosságát, a munkaadók pedig a gazdasági növekedés elsődlegességét hangsúlyozták.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte: a 2014 és 2020 közötti időszakban mintegy 7300 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra a kohéziós és a strukturális alapokból.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország augusztus elején a tagállamok közül elsőként kapott visszajelzést az Európai Bizottságtól és főigazgatóságaitól a források tervezéséről szóló Partnerségi Megállapodás első változata kapcsán, ezzel lezárult az egyeztetés egy fontos szakasza. Ezzel párhuzamosan, július közepétől a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára is felkerült a megállapodás első változata, amelyet véleményezni lehet - mondta Cséfalvay Zoltán. Szavai szerint novemberben elkészülhetnek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Partnerségi Megállapodás formális benyújtását még az idén, addig pedig a megállapodás társadalmi egyeztetése zajlik.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: Magyarország fő célja, hogy a 2014-2020 között érkező forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa, ezért a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Kifejtette, hogy új eszközök is megjelennek a tervezés során: pénzügyi eszközökre erősebben szeretnének támaszkodni, vagyis nemcsak vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő, vagy részben visszatérítendő támogatásokra (például kedvezményes hitel vagy garancia) is fokozottabban alapoznának. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció területén, és az energiahatékonysági beruházásoknál számolnak ilyen pénzügyi eszközökkel - jelezte az államtitkár.

(MTI/EMMI)