Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, amely alkalomból tudományos konferenciát rendezett. Latorcai Csaba, az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság helyettes államtitkára a tanácskozáson elmondott beszédében a nemzetiségek jogairól szóló törvényt ismertette.
Latorcai Csaba helyettes államtitkár szerint a nemzetiségek jogállását biztosító törvény hatályba lépésével jelentősen kibővültek a nemzetiségi önkormányzatiság lehetőségei. Mint fogalmazott: „az oktatási önigazgatás területén biztosítja az anyanyelvű oktatás lehetőségét, biztosítja a nemzetiségi köznevelés állami finanszírozását, tankönyveinek, taneszközeinek megjelentetését, a pedagógusok képzését, továbbképzését.
Ugyanígy a nemzetiségi önkormányzatok oktatási intézményeket létesíthetnek, vehetnek át és tarthatnak fenn. Mind a kérésére kötelezően átadandó, mind pedig az átadható nemzetiségi intézmények köre bővült a korábbi jogszabályban szereplő lehetőségekhez képest. Az állam minden esetben biztosítja a nemzetiségi oktatási intézmények fenntartásának pénzügyi hátterét. A közelmúltban államtitkárságunk támogatásával így jöttek létre az új nemzetiségi oktatási intézmények Battonyán, Kőrösszakálon és másutt”.
Latorcai Csaba a nemzetiségek kulturális önigazgatása kapcsán elmondta, a törvény szabályozásának elsődleges célja a nemzetiségek kulturális autonómiája körébe tartozó művelődési érdekek jogszabályi hátterének a biztosítása. Kijelentette: „a nemzetiségek önkormányzatai jogosultak kulturális intézmények alapítására, átvételére, működtetésre. Az országos nemzetiségi önkormányzatok kulturális intézményeinek működtetését az állam támogatja. Az új nemzetiségi törvény mind az oktatási, mind pedig a kulturális önigazgatás keretében széles körű egyetértési, illetve véleményezési jogköröket biztosít a nemzetiségi önkormányzatok részére, amelyek értelmében a nemzetiségi közneveléssel, vagy nemzetiségi kulturális élettel, könyvtári ellátással, közművelődéssel, közgyűjteménnyel kapcsolatos döntések nem hozhatók meg az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése nélkül.
A nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg” – mondta.
Hozzátette: „a nemzeti ügyek kormánya a rendszerváltozás óta a legnagyobb lépést tette előre a nemzetiségek perspektivikus megmaradása, az önigazgatás továbbfejlesztése érdekében. Hogy Magyarországon e tizenhárom közösségnek – benne a testvérnépünknek számító lengyelségnek –, van jövőképe, bizonyítják a nemrégiben nyilvánosságra hozott népszámlálási eredmények is” – mondta Latorcai Csaba helyettes államtitkár a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára fennállásának 15. évfordulóját ünneplő tudományos konferencián.
(MTI)
