Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismeri Szabó Máté, az alapvető jogok biztosának munkáját, ennek ellenére fel kívánjuk hívni a figyelmét a mai „A nemzetiségi önkormányzati választásokon számolni kell a visszaélések veszélyével” közleményével kapcsolatban az alábbiakra. Közlemény.
A nemzetiségek jogairól szóló törvény 2014-től hatályba lépő új választójogi szabályai alkalmasak arra, hogy a visszaélés lehetőségét a nemzetiségi önkormányzati választásokon - a jog eszközeivel - kizárják. Ezen szabályok között a legfontosabb a nemzetiségi választások kitűzésének a népszámlálási adatokhoz kötése, vagyis a rendelkezésre álló eszközök közül az egyetlen objektív, az etnobusiness felszámolására alkalmas mutató. A kormány várakozásai szerint ezen mutató alkalmazásával 2014-től meg fognak szűnni azok a nemzetiségi önkormányzatok, ahol a nemzetiségeknek nincsen valódi élő közösségük.
Egyetértve a közlemény azon megállapításával, miszerint „az önbevalláson alapuló népszámlálási adatok nem tükrözik vissza pontosan a nemzetiségek valós létszámát”, hangsúlyozni kell, hogy a nemzetiségi jogoktól idegen kötelező regisztráció hiányában a népszámlálási adatok kétségtelenül az egyetlen objektív mutatói a hazai nemzetiségek számosságának.
Mindezt alátámasztja az Alkotmánybíróság 2012. december 4-ei döntése, mely az alapvető jogok biztosa indítványa alapján a kérdést megvizsgálta, és azt alkotmányosnak ítélte. Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzése alkotmányosan köthető a népszámlálás adataihoz, e szabály által nem sérül az Alaptörvény XXIX. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az I. cikk (3) bekezdése. Megállapította továbbá, hogy „a népszámlálási adatok alapulvétele egyértelműen összefügg azzal a reformfolyamattal, amely a kisebbségi törvény működésének problémái kapcsán itthon, maguk az érintett kisebbségi szervezetek és több országos kisebbségi önkormányzat részéről felmerült, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesülését illetően az Európa Tanácsban megfogalmazott bírálatokra kívánt reagálni. A reformfolyamat kulcseleme a kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályok 2005-ös módosítása, majd 2011-ben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény helyébe lépő Njtv. Ez utóbbiban a népszámlálási adatok alapulvétele - önmagában véve - egybeesik az általánosan követett európai gyakorlattal.” Az EMMI érthetetlennek tartja, hogy az Alkotmánybíróság által 2012 decemberében lezárt és megfelelőnek, megnyugtatónak ítélt kérdést miért vett elő újra az ombudsman.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a nemzetiségi törvény előkészítése során a jogelőd nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa úgy nyilatkozott, hogy „a jelenlegi 30 fős választói jegyzék nem biztosítja a szükséges közösségi legitimációt egy képviseleti szerv megalakításához, ehhez emelni kellene a létszámot”, ehhez képest érthetetlen, hogy a 30 fős határt miért kívánja leszállítani, miért tekinti a 30 főnél alacsonyabb számú nemzetiségi jelenlétet közösségi legitimációt megalapozó számnak. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az ombudsman sem tudott javasolni egyéb alternatív, objektív mutatót a nemzetiségi törvény előkészítése során.
Végezetül kiemeljük, hogy az Alkotmánybíróság megjegyezte: „a jogalkotónak módjában áll, hogy a 2014. év tapasztalatai alapján módosítsa a törvényt, ha a két népszámlálás közötti felező időben markáns nemzetiségi választási igény tapasztalható, amellyel nem korrelál a 2011. évi népszámlálási adat.”
(Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
